A biztosítási piac díjbevétele a fióktelepekkel együtt 4,7 százalékkal nőtt 2020-ban az előző évhez képest, és elérte az 1285 milliárd forintot – közölte Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosítási- és pénztárfelügyeleti igazgatója.
Az MNB Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésének publikálása alkalmából tartott sajtótájékoztatón az igazgató elmondta, hogy van realitása a szektor jövőképében meghatározott 2000 milliárd forintos díjbevétel elérésének. A háztartások bruttó vagyona 110 ezer milliárd forintra nőtt tavaly, ami több mint kilenc százalékos növekedést jelent. A vagyonnövekedésben szerepet játszhatott a hitelmoratórium mellett az is, hogy a járvány miatti korlátozások idején átmenetileg kevesebbet költhettek az emberek – mondta.
A tavaly tavaszi aggodalmak ellenére az élet ágazatban jelentős kiáramlás nem volt tapasztalható, sőt a kiáramlás dinamikája csökkent – jegyezte meg Nagy. Jelezte azt is, hogy az elmúlt év az értékesítésnek nem kedvezett, az élet szegmensen belül a legszembetűnőbb csökkenés a nyugdíjbiztosításoknál, tehát a hosszú távú szerződéseknél következett be. Nem élet ágon az utasbiztosításokra hatott leginkább a járvány, a többi alágazat, így például a kgfb, a casco és a lakáskibiztosítás területe növekedett – húzta alá a jegybank igazgatója.
Nagy arra biztatta a fogyasztókat, hogy nézzék meg a kgfb-díjaikat, és ha találnak a piacon jobb ajánlatot, akkor váltsanak. Megjegyezte, hogy a korábbi intenzív váltások után manapság az ügyfelek kevesebb mint 10 százaléka keres új biztosítót. A szektor jövedelmezőségi aránya 12 százalékot tett ki tavaly (Szolvencia II. szerinti tőkére vetítve) – ismertette, megjegyezve, hogy az MNB jövőképében a versenyképes és tisztességes jövedelmezőségi szintet 10-15 százalék közé tették. A jelentés szerint az önkéntes pénztárak vagyona közel 1700 milliárd forintra, tagdíjbevételei 152 milliárd forintra nőttek 2020-ban. A nyugdíjpénztárak 2020-ban szektorszinten 4,1 százalékos nettó és 1,4 százalékos reálhozamot értek el záró vagyonnal súlyozva.
Diverzifikáció figyelhető meg az egészség- és önsegélyező pénztáraknál, tovább nőtt a gyermekekhez és lakáscélhoz kapcsolódó szolgáltatások aránya – mutatott rá az MNB igazgatója prezentációjában.
Laki Gábor igazgató, a jegybank Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a járvány ellenére a befektetési szolgáltatók által realizált tőkepiaci forgalom 2020-ban 12 százalékkal nőtt, és elérte a 341 ezer milliárd forintot. A növekedés az azonnali tőzsdei forgalomban volt kimagasló, 50 százalékos növekedés következett be ezen a területen – emelte ki a jegybanki igazgató. A Budapesti Értéktőzsdén a forgalom húsz százalékkal haladta meg tavaly az egy évvel korábbit – tájékoztatott Laki.
A befektetési alapkezelők által kezelt vagyon négy százalékkal bővült tavaly az egy évvel korábbihoz képest, és új csúcsot ért el a 2020 végi 10 668 milliárd forintos állománnyal – ismertette az MNB igazgatója. Kettős befektetői magatartás jellemezte a piacot, egyrészt a magasabb hozammal kecsegtető részvényalapok és a nagyobb biztonságot nyújtó kötvényalapok javára történt egy átrendeződés – emelte ki.
