Letették esküjüket a január 1-jétől működő Országgyűlési Őrség tagjai a Parlamentben péntek délután.
A testület tagjai nemcsak munkát, hanem küldetést is vállalnak a legfontosabb nemzeti intézmény, az Országgyűlés védelmével – hangsúlyozta üdvözlő beszédében Kövér László. A házelnök szerint az Országgyűlési Őrség tagjai nagy feladatot vállaltak, amelynek sikeres ellátása az ország életére is kihat, hiszen nekik kell biztosítaniuk az Országgyűlés biztonságát. Az őrségnek összetett rendszert kell majd működtetnie, ami csak úgy lesz lehetséges, ha csapatban, nemcsak egymással, hanem egymásért is képesek lesznek dolgozni – fogalmazott Kövér.
A parlament áprilisban döntött az Országgyűlési Őrség felállításáról, Kövér László házelnök decemberben Tóth László rendőr alezredest jelölte az egység parancsnokának. Péter István főhadnagy, az egység egyik tagja arról beszélt, hogy az Országgyűlési Őrségnek egy hármas alapelvet, az elérendő célt világosan meghatározó jövőképet, az ehhez kapcsolódó küldetéstudatot és filozófiát szem előtt tartva kell meghatároznia identitását.
Az Országgyűlési Őrség küldetése az Országgyűlés elnökének, az Országháznak és a parlament munkatársainak elhelyezésére szolgáló létesítmények védelme. Az őrség feladata, hogy az Országgyűlés függetlenségének, külső befolyástól mentes működésének biztosítását elhivatott munkatársakkal, a legmodernebb technikai eszközökkel, politikai függetlenséggel hajtsa végre.
Az őrök a rendőrségi törvényben meghatározottak szerint fokozott ellenőrzést hajthatnak végre, ruházatot, csomagot, járművet vizsgálhatnak át, magánlakásban és közterületnek nem minősülő helyeken is intézkedhetnek, kép-, illetve hangfelvételt készíthetnek, helyszínt biztosíthatnak. Kényszerítő eszközként bilincset, vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, lőfegyvert ugyancsak a rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint használhatnak majd. A parlamenti tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása során kényszerítő eszközként azonban kizárólag testi kényszert alkalmazhatnak. Az őrségnek nyomozóhatósági jogköre nem lesz.
Az országgyűlési őr a házelnöknek – vagy akadályoztatása esetén az ülést levezető alelnöknek – a hozzájárulása nélkül az Országház üléstermébe, az ülésteremhez tartozó páholyba és karzatra, valamint a termet körülvevő folyosóra nem léphet be, nem intézkedhet. Ugyanez igaz a parlamenti és irodaházi bizottsági üléstermekre, ahová az őr belépéséhez a testület elnökének – vagy akadályoztatása esetén a levezető alelnöknek – a hozzájárulása szükséges.
E hozzájárulások nélkül például csak segélyhívás esetén, öngyilkosság megakadályozása céljából, bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a bűncselekmény elkövetőjének, gyanúsítottjának elfogása, valamint közveszély elhárítása érdekében intézkedhet. Emellett eljárhat akkor is, ha rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos az intézkedés, vagy olyan ember elfogása érdekében történik, aki a szabálysértést felszólítás ellenére is folytatja.
Forrás: BP/MTI
