Leváltották a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnökét, Gerhard Schindler július 1-jétől nyugdíjba meg, utódja Bruno Kahl pénzügyminisztériumi osztályvezető lesz – jelentették a német hírügynökségek.
A nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter, Peter Altmaier köszönetet mondott a BND-t 2012 óta vezető Gerhard Schindlernek „érdemekben gazdag munkájáért”, és kiemelte, hogy a BND-re a következő években „nagy kihívások” várnak.
Ezek közé tartozik a szolgálat „feladatprofiljának továbbfejlesztése, tekintettel a változó biztonságpolitikai kihívásokra”, a személyi állományát és technikáját érintő fejlesztés, továbbá az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséggel (NSA) folytatott együttműködésének ügyében végzett parlamenti vizsgálat „szervezeti és jogi következményeinek levonása”, és a szolgálat központjának átköltöztetése a bajorországi Pullachból Berlinbe – áll a kancelláriaminiszter közleményében.
Steffen Seibert kormányszóvivő szerdai berlini tájékoztatóján elhárította a váltás hátterét firtató kérdéseket. Mint mondta, a kormány az eddigi gyakorlatnak megfelelően nem ad részletes tájékoztatást a nemzetbiztonsági szolgálatok ügyeiről. A kormánynak a szolgálatokat a törvényhozás (Bundestag) részéről felügyelő, úgynevezett parlamenti ellenőrző testületnek kell beszámolnia, és ezt meg is teszi a mindig zárt ülésen tanácskozó testület előtt – tette hozzá.
Sajtóértesülések szerint a BND 63 éves vezetőjének leváltásához a kancellária ragaszkodott, mert elégedetlen volt az NSA-vel folytatott együttműködés körüli botrányos ügyek feltárásával.
Az állambiztonsági szakember utódja 53 éves, a pénzügyminisztérium privatizációért, a gazdasági társaságokban birtokolt állami tulajdonrészek és az állami ingatlanvagyon kezeléséért felelős osztályát vezeti. A tárcavezető Wolfgang Schäuble bizalmasaként tartják számon.
A BND és az NSA együttműködése egy 2002-ben kötött megállapodáson alapul. Terrorellenes erőfeszítésekről szól, és a bajorországi Bad Aiblingban működő lehallgató- és megfigyelőállomásra vonatkozik, amelyet még az amerikai szolgálatok építettek és üzemeltettek, és a BND csak 2004-ben vett át. Az NSA megtartott egy összekötői irodát az állomáson, a BND pedig éveken keresztül nemcsak önállóan, hanem az amerikai partnertől milliós nagyságrendben kapott keresőkifejezések – úgynevezett szelektorok, például mobiltelefonok száma, e-mail-címek és számítógépek azonosítására szolgáló IP-címek – alapján fésülte át Bad Aibling rendszereit, adatbázisait.
A német sajtó – elsőként a Der Spiegel című hetilap – 2015 tavaszán kinyomozta, hogy az NSA európai politikusokhoz, uniós intézményekhez és tagállami kormányokhoz, német és európai cégekhez köthető keresőkifejezéseket is átadott a BND-nek, ami túlfeszíti a terrorellenes küzdelemről szóló megállapodás kereteit és sért német érdekeket. Az NSA még az Edward Snowden által leleplezett titkos adatgyűjtő programjai körül kirobbant botrány közepette is, egészen 2013 nyaráig folytatta azt a gyakorlatot.
