Magyarországnak egyszerre kell megküzdenie a globális klímaváltozás következtében kialakuló árvizekkel és a szárazsággal, ezért a katasztrófák megelőzése érdekében nemzetközi és tudományos szakmai együttműködésre van szükség – mondta a belügyminiszter egy budapesti tanácskozáson.
Pintér Sándor A víz hiánya és többlete mint potenciális veszélyforrás című kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján olyan rendszer kiépítését nevezte a legfőbb célnak, amely csökkenteni tudja a magas vízállások által okozott veszélyt, ugyanakkor a szárazsággal szemben növelni tudja a gazdálkodás biztonságát.
A belügyminiszter arról beszélt, a mostani konferenciának is segíthet abban, hogy a jövőben hogyan alakítsák Magyarország vízügyi stratégiáját. Közölte, a globális felmelegedés hatására Magyarországon ugyanúgy problémát okoz a szinte kezelhetetlen magasságú víztömeg egyes folyókon, míg más területeken az aszály, a szárazság. Előbbi a vagyontárgyakat és az emberi életeket veszélyezteti, míg utóbbi a gazdálkodásban tud komoly károkat okozni. Ezért van szükség víztározók építésére, amelyekkel az árhullámokat is csökkenteni lehet, ugyanakkor a kiszámítható gazdálkodásnak is alapja lehet – tette hozzá.
A cél az – mondta Pintér –, hogy a hozzánk érkező legnagyobb árvizeket is katasztrófa nélkül ki lehessen vezetni Magyarországról, úgy, hogy azzal más országok lakóinak se okozzunk károkat. Nehezíti a feladatot, hogy más országok vízügyi irányítási rendszereire is tekintettel kell lennünk. Ehhez nemzetközi gyakorlati együttműködés, napi kapcsolattartás kell, valamint az elméleti ismeretek összevetése, a tudományos kutatások eredményeinek közös felhasználása – fűzte hozzá.
A vízügyi, a környezetbiztonsági és a klímakutatási szakterület képviselőihez fordulva azt kérte, osszák meg egymással kutatásaik eredményeit és adjanak iránymutatást a gyakorlati szakembereknek és a kormánynak ahhoz, hogy a jövőben milyen megelőzési feladatokat kell elvégezniük.
Áder János köztársasági elnök levélben köszöntötte a Duna Palotában megrendezett tudományos konferencia résztvevőit. Egyebek mellett azt írta, a tudománynak, a vízügyi szakembereknek sürgős választ kell adniuk arra, Magyarország miként készüljön fel az esetleg újabb rekordokat döntő árhullámokra.
Az államfő szerint a kellő védelmi rendszer hiánya óriási károkhoz vezethet, ezért közös felelősség, hogy a klímaváltozás Magyarországi hatásairól, a ránk váró kihívásokról a szakmai, technikai, pénzügyi lehetőségekről a feladatok mielőbbi megoldásának szándékával tanácskozzanak a fórum résztvevői.
Az államfő is arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországot a Kárpát-medence közepén egyaránt fenyegeti a globálisan is jelentkező két legsúlyosabb kihívás: hol a víz hiányával, hol pedig a túlzott mennyiségű vízzel kell megküzdenünk.
Elgondolkodtatónak nevezte, hogy a Duna vízszintje Budapestnél a második világháború előtt soha nem érte el a nyolc métert, az elmúlt évtizedben viszont már négyszer is meghaladta, és legutóbb már közel járt a 9 méterhez.
A konferenciához készített háttéranyagban egyebek mellett az áll, Magyarország páratlan természeti adottsága, hogy rendkívül gazdag felszíni és felszín alatti vizekben, ivóvízben és termálvízben. A víz azonban veszélyforrás is: hazánk területének negyede árvízzel, csaknem fele belvízzel fenyegetett, jelentős területeit sújtja a vízhiány, az aszály.
Azért, hogy az egymásnak sokszor ellentmondó érdekek érvényesítésének az eredője a közérdeknek feleljen meg, a központi állami irányítás fő feladata és felelőssége az érdekek és célok, valamint a feladatok és az eszközök összefüggéseinek megteremtése – írták a szervezők. Ennek fontos eleme a sokirányú párbeszéd és együttműködés az állam, a társadalom, az igazgatás, a helyi közösségek és az egyes szakmák között, a tudományban pedig a csőlátás csapdáit kiküszöbölő multi- és interdiszciplináris megközelítés. Ezt hivatott szolgálni a mostani konferencia is, a Belügyi Tudományos Tanács, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanács összefogásával.
