Fialka Györgyöt választotta új elnökének a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) küldöttgyűlése 2017. március 17-én – tudta meg a Biztonságpiac.hu. A szervezet új vezetője jelentős változásokat ígér a hazai vagyonvédelmi piacon: nem csupán a vagyonőröknek, hanem az ágazatban érintett vállalkozásoknak is kötelező lesz a kamarai tagság, cserébe pedig valódi érdekképviseletet és a becsületes munka védelmét ígéri az SZVMSZK. A törvényi kereteket mindehhez egy új magánbiztonsági törvény adhatja meg.
A vagyonvédelmi kamara múlt pénteki küldöttgyűlése szinte egyhangúlag (94 százalékos támogatással) választotta meg a szervezet új elnökének Fialka Györgyöt. A biztonságtudományok doktora, aki már több mint tizenkét éve tölti be a Magyar Biztonsági Vezetők Egyesületének (MBVE) elnöki posztját, feltehetőleg e szervezet sikeres működéséből adódóan kapott felkérést az SZVMSZK egyes vezetőitől egy tanulmány elkészítésére idén januárban. E tanulmány kiindulópontja és legnagyobb kérdése az volt, hogy a biztonsági vezetők milyen működési modellt tartanak célszerűnek és megvalósíthatónak az SZVMSZK számára.
A pénteki elnökválasztás előzményeihez az is hozzátartozik, hogy a közelmúltban a Belügyminisztériumból (BM) is megkeresték Fialkát, mondván támogatnák a tanulmányban leírtak megvalósítását. A BM egyébként azt is jelezte, hogy hajlandó biztosítani a tanulmányban szereplő modell kialakításához szükséges feltételeket. Márpedig nem kisebb ígéretről van szó, minthogy biztosítják a vagyonvédelmi kamara működéséhez szükséges munkakörnyezetet (irodát és infrastruktúrát), megteremtik a kötelező tagság bevezetésének törvényi hátterét, valamint normatív pénzügyi támogatást biztosítanak ahhoz, hogy a kamara valóban közszolgálati tevékenységet végezhessen.
Új magánbiztonsági törvény alapján újulhat meg a kamara
Mindezekről Fialka a Biztonságpiac.hu-nak elmondta: új, valódi jogosítványokkal és funkciókkal kibővült szerepkört szánnak a jövőben a vagyonvédelmi kamarának. (Már korábban is voltak olyan tervek, hogy megszüntetik az SZVMSZK-t és egy, a korábbiaktól eltérő funkciókat ellátó kamarát hoznak létre – a szerk.) Fialka szerint most jutottak el oda, hogy ez az új szervezet sikeresen megalakulhat, amelyhez persze a parlamentnek kell majd megadnia a végső jóváhagyást. A most meginduló átalakulással egy „működőképes alépítményre” teszik fel azokat a funkciókat, szolgáltatásokat, amelyeket egy XXI. századi, a kor kihívásaira korszerű válaszokat adó kamarának biztosítania kell.
A vagyonőrök és a piacon tevékenykedő vállalkozások számára egyaránt kötelező kamarai tagságért cserébe valódi érdekképviseletet, valamint a becsületes munka védelmét ígéri a szervezet, amely egyben felügyeleti jogosítványokat is szerezne. Fialka szerint ugyanis csak így garantálható, hogy valódi erővel bíró, szakmai alapokon nyugvó munkát végezhessen a megújult kamarában. Mindemellett, ha a kamara új elnökének tervei teljesülnek, jelentősen ki is bővülne a szervezet tagsága, az ugyanis kötelező lenne az önkormányzati rendészeti dolgozók, a fegyveres biztonsági őrök, az it-biztonsági szakemberek, de számos, takarítási szolgáltatást nyújtó vállalkozás számára is. Fialka hangsúlyozta ugyanakkor: nem fosztogatásról lesz szó, a vagyonőröknek jelképes tagdíjat kell majd csak fizetniük a jövőben, ezért a tagságért cserébe pedig védelmet és érdemi segítséget kapnak munkájukhoz. A kamara számára pedig mindez biztosíthatja a vagyonőrök és a vállalkozások felelősségre vonhatóságát is.
Mindehhez persze olyan új törvényi háttérre is szükség van, amely a magánbiztonság teljes vertikumát képes lefedni – beleértve például a magánnyomozást is, amely Fialka koncepciója szerint az ágazatból kiragadva, önmagában nem feltétlenül képes a szakmai érdekek képviseletére és védelmére. A teljes vagyonvédelmi és magánbiztonsági ágazatot átfogó, egységes fellépést, egyfajta paradigma-váltást sürget tehát a kamara új elnöke. Minderre a választ, az újragondolt kamarai szerepkör hátterét egy új vagyonvédelmi törvény megalkotása biztosíthatja.
A vagyonvédelmi kamarának olyan testületté kell válnia, amely száz százalékban a szakma, valamint a dolgozók érdekeit képviseli és egyben ellenőrzi is a becsületes munka minimumainak teljesülését – fogalmazott lapunknak Fialka. Hasonlóan az ügyvédi kamarához: etikai és szakmai alapon kell felügyelnie és segítenie a tagság munkáját, ha pedig kell, akkor a szankcionálásra is megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie.
A cégvezetők képzését kreditrendszerben ösztönöznék
Az elmúlt évtizedekben Fialka az egyik élharcosa volt a magánbiztonsági ágazat és a rendészeti tevékenység közelítésének. Mint azt lapunk érdeklődésére az elnök kifejtette: ezt napjainkban a terrorfenyegetettség is indokolja, hiszen a magánbiztonsági dolgozók ebben kontextusban a „jelzőrendszer” eklatáns részének tekinthetők, mindehhez azonban további képzésekre és egy pontos működési modell kidolgozására is szükség lesz a jövőben.
Az oktatás és a képzés központi kérdésnek számít, ám ezt sem a jelenlegi formában képzeli el a kamara új elnöke. Míg eddig csak a vagyonvédelmi dolgozók számára volt kötelező a szakmai továbbképzés, a jövőben egy kreditrendszeren alapuló modellben az ágazati közép- és felsővezetők képzést is előírják majd. Fialka ennek részleteiről egyelőre csak annyit mondott, hogy több doktori iskola és egyetemi kurzus működik, de a vezetői kreditekbe a publikációk, szakkönyvek megírása is beleszámítana. Az elnök szerint meg kell mozgatni az ágazatot, hogy kialakulhasson a magánbiztonság tudós-értelmiségi rétege.
Önkormányzati modell adhatja meg a szervezeti mintát
A kamara jövőbeni szervezeti átalakításaira egyelőre nincsenek konkrét tervek. A most megválasztott elnök szerint a jövőbeni bővülés és fejlődés alapján kell majd meghatározni, hogy a megnövekedett tagsági állományt mekkora apparátussal lehet kiszolgálni. Fialka szerint a rendszert a belépő tagokhoz kell majd idomítani, míg a szervezet gazdálkodását központosított formában, a megfelelő arányok figyelembevételével kell majd kialakítani. A kamara „megyei rendszere” így tehát alkalmas lehet a becsatlakozó ágazatok képviseletének ellátására is. Mintaként az elnök az önkormányzati modellt tartja irányadónak, rámutatva, hogy a vidéki „feladatellátó” irodáknak közelíteniük kell az önkormányzati struktúrához.
A konkrét feladatokról szólva a kamara újonnan megválasztott elnöke elmondta: 2017. március 21-én kezdődik meg az átadás-átvétel folyamata az SZVMSZK előző vezetésével, amely egyben a szervezet gazdasági és anyagi javaival való elszámolást, a meglévő szerződések áttekintését, a tulajdoni viszonyok rendezését is magába foglalja. Elnöki feladatainak koncepcionális hátterét Fialka lapunk megkeresésére úgy foglalta össze, hogy a rendészet egy olyan tevékenység, amely részben az állami szervek, részben pedig a magánbiztonsági cégek munkáját foglalja egységbe. Az SZVMSZK elnöke szerint a rendészet nem közfeladat, hanem közös feladat, amiben a magánbiztonságnak épp úgy részt kell vennie, biztosítva ezzel az egységes „pajzsfelületet” a társadalom biztonságának szavatolására.
