Az orosz belügyekbe való beavatkozással vádolták meg a küszöbönálló törvényhozási választások előtt az Európai Parlamentet és az Egyesült Államokat orosz hivatalos személyek.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának alelnöke az Állami Duma honlapján megjelent állásfoglalásában „barátságtalan lépésnek”, valamint az orosz belügyekbe való „beavatkozási kísérletnek” és az orosz polgárokra való „nyomásgyakorlásnak” nevezte, hogy az Európai Parlament olyan jelentést fogadott el, amely az unió Oroszország-politikájának felülvizsgálatát sürgette és amely szerint az uniós tagállamoknak késznek kell lenniük arra, hogy ne ismerjék el az orosz választások eredményét.
„Az ilyen határozatokat nem fogjuk eltűrni” – írta Vologyin, rámutatva, hogy az EP-határozatot még az orosz politikai akaratnyilvánítás előtt fogadták el. Az alelnök szerint az orosz választások, „eltérően azoktól”, amelyeket az Egyesült Államokban és az európai országokban szoktak tartani, nyitottak, ahol a szavazóhelyiségekben megfigyelők vannak jelen. „Önök foglalkozzanak a saját országaik berendezkedésével, azon polgárok ügyeinek megoldásával, akik önöket megválasztották” – üzent az EP-képviselőknek Vologyin.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Pervij Kanal televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország konkrét tényeket, köztük IP-címeket bocsátott az Egyesült Államok rendelkezésére, bizonyítandó az orosz parlamenti választásokba való beavatkozás tényét. „És azzal, hogy azt mondják, nem fogadják el a vádakat vagy nem értenek egyet velük, nem fogják megúszni. Ezek tények, ez tényanyag” – hangsúlyozta Zaharova. Hozzátette, hogy Oroszország türelme nem határtalan azokkal az amerikai cégekkel kapcsolatban, amelyek beavatkoznak az orosz belügyekbe.
Zaharova arra utalt, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikus támogatói „okos szavazás” elnevezéssel projektet kezdeményeztek a választókörzetekben az Egységes Oroszországéval szemben legesélyesebb jelölt támogatására. Az orosz hatóságok a részvételre vonatkozó instrukciók eltávolítására szólítottak fel több – főleg amerikai – it-céget, figyelmeztetve őket, hogy „szélsőségesnek” minősített anyagokról van szó.
Mivel ezek nem engedelmeskedtek, az orosz külügyminisztérium bekérette a moszkvai nagykövetet, akivel közölték, hogy „kategorikusan elfogadhatatlan” az orosz belügyekbe való beavatkozás. A tárca szerint a misszióvezetőnek a beavatkozás tényét alátámasztó bizonyítékokat adtak át akkor.
Az orosz választók péntektől kezdődően három napig szavaznak a szövetségi parlament alsóházának új összetételéről. Ezzel egyidejűleg kilenc régió vezetőjét közvetlenül, háromét pedig közvetve választják meg, és eldől 39 regionális törvényhozás mandátumainak sorsa is. Emellett az ország 85 régiójában 4474 referendumot tartanak. A választásokon Oroszországban 96 ezer szavazóhelyiségben 108 millió, az ország határain kívül kétmillió jogosult adhatja le voksát.
