Németországban a szövetségi parlament (Bundestag) pénteken elfogadta a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti felügyeletének erősítéséről szóló jogszabályt, és a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) működéséről szóló törvény módosításával átalakította a digitális kommunikáció megfigyelését a szolgálat számára szabályozó előírásokat.
A változtatásokat az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) leleplezett adatgyűjtő programjainak német vonatkozásaival kapcsolatban vezetik be. Angela Merkel kancellár 2013 nyarán ugyan az NSA Edward Snowden által leleplezett adatgyűjtő tevékenységéről szólva leszögezte, hogy a barátok közötti kémkedés elfogadhatatlan, de kiderült, hogy a BND is kémkedett baráti célpontok ellen a digitális kommunikáció megfigyelésére szolgáló rendszerei, adatbázisai révén, részben éppen az informatikai hírszerzésre szakosodott NSA-vel együttműködve.
A pénteken a kormányoldal – a jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) – frakcióinak támogatásával elfogadott két jogszabály az NSA és a BND körüli megfigyelési, adatgyűjtési ügyek nyomán indult viták eredményét jelenti.
A kormánypártok szerint az új szabályokkal erősödik a nemzetbiztonsági szolgálatok – a BND, a belső elhárítást végző szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) és a katonai elhárító szolgálat (MAD) – demokratikus felügyelete, és szigorúbban szabályozzák a BND távközlési, informatikai hírszerzési tevékenységét. Az ellenzéki pártok és civil jogvédő szervezetek szerint viszont az állampolgárok kommunikációjának tömeges megfigyelését legalizáló, alkotmányossági aggályokat felvető elemek is vannak a reformban.
Az új szabályok szerint a BND továbbra végezhet informatikai hírszerzést – lehallgatást, adatgyűjtést – uniós társállamok és intézmények ellen, ha a cél külpolitikai vagy biztonságpolitikai szempontból fontos értesülések megszerzése, vagy az ország külső vagy belső biztonságát fenyegető veszélyek elhárítása. A bírálatok szerint ez túlontúl általános, bizonytalan meghatározás, széles teret enged a barátok elleni kémkedésnek. Ugyanakkor most először törvényben rögzítik, hogy tilos a gazdasági kémkedés, a német vállalkozások versenyelőnyhöz juttatását célzó hírszerzői tevékenység.
Továbbá feltételekhez kötik az együttműködést a külföldi szolgálatokkal, a BND ezentúl csak náhány esetben, a többi között a terrorizmus elleni harc keretében, a német hadsereg (Bundeswehr) külföldi küldetéseinek támogatásának, vagy a külföldön tartózkodó németek biztonságának megóvása céljából dolgozhat együtt például az NSA-vel. A külföldi távközlési hálózatokban zajló kommunikáció megfigyeléséhez, adatainak rögzítéséhez, tárolásához pedig a szolgálatot a kormány részéről felügyelő kancellári hivatal engedélye szükséges.
A BND független felügyeletére felállítanak egy testületet, amelyben két bíró és egy ügyész dolgozik majd. A testület szúrópróbaszerűen ellenőrizheti a szolgálat műveleteit, tájékoztatást kap a kancelláriától a nagyobb jelentőségű ügyekről, és a hozzájárulásához kötik az uniós tagországokat vagy intézményeket érintő akciókat.
A BND, a BfV és az MAD törvényhozási felügyeletét ellátó úgynevezett parlamenti ellenőrző testület (PKGr) tevékenységének támogatására felállítják az állandó meghatalmazotti intézményt. A tisztséget a PKG tölti be, a meghatalmazott feladata a szolgálatok munkájának állandó ellenőrzése. A törvényhozási felügyelet nyilvánosságának erősítése céljából pedig a mindig zárt ülésen – és lehallgatásbiztos helyiségben – tanácskozó PKGr ezentúl évente egy-egy nyilvános ülésen hallgatja meg a szolgálatok vezetőit.
