A német szövetségi kormány szerdai ülésén elfogadta a lakosság vészhelyzeti védelméről készített új koncepciót, amelyet 1995 óta először frissítettek.
Thomas de Maiziere belügyminiszter a kormányülés után tartott berlini tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a dokumentum „nem reakció az aktuális fenyegetettségekre”, hanem a szövetségi parlament 2012-es felkérése alapján kezdett tárcaközi egyeztető és tervező munka eredménye.
A koncepció arról szól, hogy miként kell megőrizni az állami intézmények és a kormány működőképességét veszélyhelyzetben, hogyan kell gondoskodni a lakosság védelméről és ellátásának fenntartásáról, és miként kell biztosítani a katonai erők védelmi képességét.
A miniszter visszautasította azokat az ellenzéki vádakat, hogy a kormány félelmet kelt és élelmiszer-felvásárlásra ösztönzi a lakosságot. Rámutatott, hogy a szövetségi polgári védelmi és katasztrófavédelmi hivatal (BBK) és a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium régóta tanácsolja élelmiszer tartalékolását.
„Erős polgárokat akarunk, akik szabadságban, biztonságban élnek és előrelátóan gondoskodnak magukról”, ezt szolgálják a koncepcióban szereplő ajánlások is, amelyek között szerepel, hogy érdemes tartalékolni öt napra elegendő ivóvizet és tíz napra elegendő élelmiszert, hogy a polgárok az öngondoskodás révén is támogathassák az állami intézmények tevékenységét vészhelyzetben – mondta a miniszter.
Kiemelte, hogy az 1995-ös koncepció frissítésére a technológiai és biztonságpolitikai változások miatt volt szükség. Aláhúzta, hogy „sokrétű támadási felületet kínál a modern infrastruktúra sérülékenysége és a modern társadalom függősége” az országos kiterjedésű rendszereken keresztül szolgáltatott erőforrásoktól, mint például az áram vagy az internetszolgáltatás, ezért „sokrétű előkészületekre” van szükség az esetleges veszélyhelyzetek kezeléséhez.
Senki nem kívánja, hogy bekövetkezzék bármiféle katasztrófa, de a felelős, előrelátó politikának része a „higgadt felkészülés a katasztrófa-forgatókönyvekre” – tette hozzá de Maiziere. „A világ összes országában így járnak el” – húzta alá.
Megjegyezte, hogy személyes véleménye szerint leginkább az áramellátás nagy területet érintő és hosszan tartó leállása tűnik valószínű veszélynek. A koncepcióval szembeni bírálatokkal kapcsolatban azt is elmondta, hogy nincs napirenden a sorkatonai szolgálati kötelezettség visszaállítása.
A polgári védelmi koncepció az állami intézmények vészhelyzeti működésének fő irányait rögzítő „bázis”, amelyre építve valamennyi tárca frissíti a területére vonatkozó terveket és megvizsgálja, hogy szükséges-e valamilyen jogszabályi változtatás — fejtette ki a belügyminiszter.
A jobboldali CDU politikusa példaként említette, hogy akkor is gondoskodni kell egy minisztérium feladatainak ellátásáról, ha a tárca székhelyét tűzvész, robbanás vagy egyéb zavar miatt ki kell üríteni, ezért kell egy „tartalék székhely” és be kell gyakorolni az átköltözést és a feladatok teljesítését az új helyszínen. A koncepcióval kapcsolatban ellenzéki pártok mellett a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) is bírálták a belügyi tárcát. Németországnak valóban szüksége van egy új polgári védelmi tervre, de az időzítés és az ügy kommunikációja „teljesen elhibázott” – nyilatkozott Thomas Opperrmann, az SPD parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetője, hangsúlyozva, hogy a mostani helyzetben – a júliusban történt würzburgi és ansbachi iszlmaista hátterű merénylet és a tettes rasszista, idegenellenes nézeteinek tulajdonított müncheni ámokfutás után – nem szabad „elbizonytalanítani” az embereket.
