A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) fennállásának 10. évfordulója alkalmából tartottak konferenciát szerdán a Külügyminisztériumban. Az eseményen felszólalók azt hangsúlyozták, hogy a részes államok együttműködésétől, elkötelezettségétől függ a szervezet ereje, hitelessége.
Baranyai Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy Magyarország az egyik első aláírója és ratifikálója volt az ICC-t létrehozó Római Statútumnak. Az ország aktívan hozzájárul a bíróság munkájához, ami bizonyítja elkötelezettségét a jogállamiság stabilizálása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett – mutatott rá.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta az együttműködés fontosságát állam és bíróság között.
Hans-Peter Kaul, az ICC volt elnökhelyettese arról beszélt, a bíróság arra az elvre épül, hogy a jogban mindenki egyenlő. Nem volt könnyű feladat a bíróság felállítása, kezdetben a jövője is kétséges volt – idézte fel. Kiemelte: mára azonban egy jól működő, a nemzetközi büntetőjogban vezető szerepet betöltő szervezetté vált, amelynek ereje és hitelessége a részes államoktól függ.
Az ICC-nek sosem lesz egyszerű a munkája, és általában nagyon magas elvárásokat támasztanak vele szemben – vélekedett. Úgy fogalmazott, a bíróság nem képes többre néhány példaértékű eljárás lefolytatásánál, de ezzel modellként szolgál az igazságszolgáltatásban.
Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa előadásában kiemelte: bizonyos esetekben az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) is az ICC-hez utalhat ügyeket. Ezért vizsgál ki a bíróság például több szudáni ügyet: emberiesség elleni és háborús bűncselekmények, valamint népirtás vádjait, és mások mellett a szudáni államfő, Omar el-Besír elleni vádakkal is foglalkoznak – mondta. Hozzátette: meglátása szerint az ICC eljárása nem hoz majd eredményt ezekben az ügyekben.
Úgy vélte, „nem tesz jót” a bíróságnak, hogy a BT terjeszthet elé ügyeket, mert így az a vád érheti, hogy a BT-tagok politikai eszközévé válik. Az a vád is gyakran éri az ICC-t, hogy csak afrikai ügyekkel foglalkozik – fűzte hozzá.
Megjegyezte: a Római Statútum szövegét magyar nyelven máig nem hirdették ki.
M. Nyitrai Péter, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi docense kifejtette: az ICC-vel kötelessége együttműködni a részes államoknak, a nem részesekkel egyebek mellett önkéntes, ad hoc megállapodásokkal lehetséges a közös munka. A nemzetközi szervezetekkel egyelőre korlátozott az ICC együttműködése, de arra törekszik, hogy szorosabbra fűzze velük a kapcsolatait – fogalmazott.
A Nemzetközi Büntetőbíróság a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével vádoltak ügyeivel foglalkozik. Székhelye Hágában található, tárgyalásait azonban más helyszíneken is tarthatja.
A bíróság felállításáról a Római Statútum aláírásával döntöttek az országok, a dokumentum hatályba lépésének, ezzel a bíróság fennállásának 10. évfordulóját ünnepelték július 2-án a részes államok. Eddig 121 állam ratifikálta a dokumentumot, további 32 pedig aláírta, de eddig nem ratifikálta.
Forrás: MTI
