Az elmúlt években egyre elterjedtebb Magyarországon, hogy alvállalkozói láncolatokon keresztül foglalkoztatnak biztonsági őröket – tudta meg a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) a Biztonságpiac.hu. A Nemzetközi Testőr- és Biztonsági Szolgálatok Szövetsége (IBSSA) szerint a láncolt vállalkozások alkalmazása ugyanakkor nem általános jelenség a hazai biztonsági piacon.
Az IBSSA Magyar Szekciójának soros elnöke lapunk megkeresésére közölte: a vállalkozói láncolatot létrehozó cégek nem kifejezetten adócsalásra jöttek létre, a helyzet a magyarországi vállalkozói rendszer sajátosságai miatt alakult ki. Kertész Csaba hangsúlyozta: a láncolt vállalkozások nem kizárólag a biztonsági területre, illetve az őrző-védő piacra, hanem a szélesebb magyarországi vállalkozói helyzetre jellemzők, így például az építőipari és rendezvényszervező cégek körében sem ismeretlen az ilyen megoldás. A rendszerváltást követően ugyanis megnyílt a biztonsági piac, a terület szabályozatlansága pedig komoly károkat okozott a szakmának – fogalmazott Kertész. A testőrszövetség szekcióvezetője hozzátette: a jelenlegi törvényi szabályozás sem felel meg maradéktalanul a modern biztonságpiaci követelményeknek, illetve érdekeknek.
A vállalkozói láncolatok jellemzője – közölték a NAV-nál –, hogy a megrendelővel szerződő cégek nem foglalkoztatják a ténylegesen munkát végző biztonsági őröket, hanem egy alvállalkozói láncolat jön létre alattuk, amelyek közbenső szereplői sem – vagy csak alacsony létszámmal – foglalkoztatnak biztonsági őröket. A munkavállalók tömeges alkalmazása a láncolat végén álló vállalkozásnál történik.
Az elmúlt évek hatósági vizsgálatai során több olyan esetre is fény derült, hogy a láncolat végén található társaság az adóhatóság felé bejelenti a foglalkoztatott biztonsági őröket, azonban a kifizetett jövedelmek után már nem vallja be az adókat és járulékokat, illetve nem is fizeti meg ezeket. A NAV szerint a láncolatok végén található, valós munkavégzés gyakran olyan helyszíneken zajlik, ahol az adóhatóság, valamint a munkaerőpiaci szervek operatív – munkavállalói – ellenőrzéseire számítani is lehet, így a biztonsági őrök – biztosítotti – bejelentése többnyire rendben is van a cégeknél.
A biztonsági piacon olyan alacsony szintre süllyedt az általános árképzés, hogy az jelenleg már az őrzés-védelem szakmai megítélésére is komoly veszélyt jelent – állítja az IBSSA szekcióvezetője. A szolgáltatói árverseny mellett, a biztonsági cégeknek a fennmaradás érdekében meg kell küzdeniük a rossz közbeszerzési gyakorlattal is: a pályázatokon többnyire a legalacsonyabb árat kínáló cégeket hirdetik ki nyertesként, háttérbe szorítva így az őrző-védő szolgáltatás szakmai és minőségi szempontjait. A biztonsági cégeknek emellett – a privát, és állami megbízások esetében egyaránt – komoly fejfájást okoz a rossz fizetési morál, amely Kertész Csaba szerint jelentősen erodálja a piacot.
Az IBSSA álláspontját, miszerint „a vállalkozói láncolatot létrehozó cégek sem kifejezetten adócsalásra jöttek létre”, voltaképpen a NAV is megerősíti. A hatóság szerint ugyanis a láncolat elején álló, „fővállalkozó” társaságok szerepe nem minden esetben egyértelmű: az is előfordul, hogy a fővállalkozó társaság jogszerű módon, az adóelkerülés szándéka nélkül alkalmaz alvállalkozó(ka)t, ugyanakkor az alvállalkozó (vagy annak alvállalkozója) saját döntése alapján nem tesz eleget bevallási kötelezettségeinek.
A szándékosan létrehozott foglalkoztatási láncolatok többsége azonban a NAV szerint azért alakul meg, hogy a fővállalkozó elkerülje a biztonsági őrök jövedelmei után fizetendő közterheket, illetve az áfa-fizetést. Ez már „fiktív” alvállalkozói láncolatot jelent: a biztonsági őröket ténylegesen a fővállalkozó foglalkoztatja (ez a cég gyakorolja a munkáltatói jogokat), az alvállalkozó társaságok a rendszerint valós tevékenységben nem vesznek részt, amint ellenőrzés kezdődik náluk eltűnnek, fantomizálódnak, vagy éppen az iratanyagok eltűnésére, megsemmisülésére hivatkozva próbálják lehetetlenné tenni az adóhatóság számára, hogy teljes körűen feltárja a tényállást.
A NAV-hoz emellett az alkalmazott biztonsági őröktől is jelentős számban érkeznek elmaradt járulékbevallásról és -befizetésről szóló bejelentések. Az sem példa nélküli, hogy a folyamatosan változó munkáltatók miatt, az adócsalás gyanúja miatt kezdeményeznek eljárást a NAV adóigazgatóságainál.
A jogsértő tevékenység első számú kárvallottjai maguk a biztonsági őrök, akik – a járulékok bevallásának, a munkáltatói oldalról szándékos elmulasztása miatt – elveszthetik nyugdíj- vagy táppénz-jogosultságukat.
A NAV szerint már arra is volt példa, hogy több száz biztonsági őrt foglalkoztattak alvállalkozói láncolatban úgy, hogy a láncolat végén elhelyezkedő cég a munkavállalók jövedelmei után egyáltalán nem készített bevallást.
Az adóhatóság jobbára előzetes kockázatelemzés alapján jelöli ki az ellenőrizendő adózókat, vagyis a legnagyobb adókockázatot jelentő vállalkozások számíthatnak vizsgálatra. A magas kockázattal rendelkező, sok alkalmazottat foglalkoztató őrző-védő cégek ellenőrzése során feltárt láncolatszerű alvállalkozói hálózatokat jellemzően adóelkerülési szándékkal hozzák létre – állítja a hatóság.
A NAV tapasztalatai szerint az őrző-védő szolgáltatást megrendelő céggel közvetlen szerződéses viszonyban álló, a biztonsági őröket foglalkoztató cégek jellemzően megfelelően teljesítik kötelezettségeiket, az ilyen vállalkozásoknál feltárt jogsértések előfordulási aránya, és az okozott kár is lényegesen kisebb súlyú, mint az adóelkerülési céllal létrehozott láncolatok tagjainál feltárt törvénytelenségek.
Az IBSSA szerint az okok a magyarországi piac árképzésében keresendők. Jelenleg Magyarországon a négy eurós vállalási óradíj jellemző, ugyanakkor a nyugati piacokon ez a díj 16-28 euró között van. (Mindezt a biztonsági cégek is világosan látják, hiszen az IBSSA folyamatosan informálja tagcégeit a nyugaton kialakult árképzésekről, így azok teljes képet kapnak a nemzetközi biztonsági piac állapotáról is.)
Az IBSSA tagjai a biztonsági piac szereplői, így a szövetség – bár javaslatot tehet az árképzésre -, mindezt inkább a piac önszabályozására bízza. Az IBSSA mint szövetség, nem tudja vizsgálni tagjainak, társszervezeteinek (a biztonsági piac szereplőinek) bármilyen, akár adóelkerüléssel kapcsolatos gyanúját, ezért a hatóságokkal sem működik együtt – mondta Kertész Csaba kérdésünkre, hogy a szövetségnek milyen lehetősége van fellépni a vállalkozói láncolatokkal szemben. Kertész azt is hozzátette: minthogy az IBSSA szövetségként működik, nem kíván jogi érvényesítést meglépni tagjaival, illetve más szervezetekkel és a biztonsági piac szereplőivel szemben.
Az IBSSA tapasztalatai szerint a láncolt vállalkozás nem egyedülállóan, és kizárólag a biztonsági szakmára jellemző, mivel a magyar adózási rendszer, a megbízói környezet, illetve a közbeszerezési körülmények együttesen befolyásolják a magyarországi biztonsági piac általános helyzetét. Kertész Csaba mindemellett úgy látja, hogy a NAV-nak sem minden esetben hatóságként kellene fellépnie, hanem – a piac helyzetét megvizsgálva – egy olyan speciális adórendszer és munka törvénykönyv létrehozását kellene támogatnia, amely megfelel a jelenlegi munkapiaci helyzetnek. A piaci viszonyok rendezéséhez azonban először is az kellene – tette hozzá Kertész -, hogy a magyarországi vállalási árak felzárkózzanak a nyugati óradíjak színvonalához.
A NAV idén május végéig 235 ellenőrzést végzett az őrző-védő vállalkozások körében, és az esetek több mint felében (127 esetben – 54 százalék) találtak valamilyen szabálytalanságot. A vizsgálatok eredményeként 2,6 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapított meg a NAV, a szankciók összege meghaladja az 1,8 milliárd forintot (adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék). A NAV erre az évre az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök között szerepelteti a biztonsági, nyomozói tevékenység vizsgálatát, azonban a szolgáltatói kör ellenőrzésére tervszámot nem írtak elő. Az egyes ellenőrzéseket részletes, több szempontú kockázatelemzés előzi meg, amely alapján a hatóság illetékes igazgatósága dönt a vizsgálat megindításáról.
Forrás: Biztonságpiac.hu
