Jelentős újabb szankciókat léptetett érvénybe Oroszország ellen a brit kormány, válaszul azokra az értesülésekre, amelyek szerint az orosz fegyveres erők civilek ellen követtek el atrocitásokat Ukrajnában.
A londoni külügyminisztérium szerda este bejelentett intézkedései közé tartozik a legnagyobb orosz pénzintézet, a Szberbank nagy-britanniai vagyoneszközeinek teljes befagyasztása, valamint az orosz gazdaságba irányuló brit befektetések ugyancsak teljes körű tilalma.
A tárca az utóbbi intézkedés jelentőségét hangsúlyozva közölte: 2020-ban még meghaladta a 11 milliárd fontot (ötezer milliárd forintot) az Oroszországban végrehajtott brit beruházások értéke. A brit kormány mindemellett a jövő héttől megtiltja a nyersolaj-finomítókban használatos alapvető fontosságú berendezések és katalizátorok oroszországi exportját is.
A külügyminisztérium szerint ennek célja Oroszország olajkitermelő és olajexportáló képességének leépítése, nemcsak az orosz olajipar finanszírozásának, hanem az egész ágazat működőképességének célba vételével. Nagy-Britannia a szerdán bejelentett újabb – az ukrajnai háború kezdete óta immár az ötödik – szankciócsomag értelmében az idei év végéig teljesen felszámolja függését az orosz szén- és olajszállításoktól, és ezután a lehető leghamarabb beszünteti az orosz földgáz importját is.
A brit külügyminisztérium tájékoztatása szerint az új szankciók kiterjednek a stratégiai fontosságú orosz iparágakra és állami vállalatokra is. Ennek részeként a brit kormány megtiltja az orosz vas- és acéltermékek importját, amely alapvető fontosságú bevételekhez juttatta Moszkvát.
Az orosz katonai fejlesztési tervek hátráltatásának céljával London új intézkedésekkel korlátozza Oroszország hozzáférését a magasan fejlett brit alapanyaggyártó és kvantumtechnológiákhoz, és szankciókat vezetett be olyan orosz oligarchák ellen, akik ezekben az iparágakban tevékenykednek.
Köztük van Szergej Kogogin, az orosz hadsereg számára is teherautókat és buszokat gyártó Kamaz járműipari konglomerátum igazgatója, Szergej Ivanov, a világ legnagyobb gyémántkitermelő cége, az Alrosza elnöke, Leonyid Mihelszon, az egyik legnagyobb orosz földgáztermelő, a Novatek alapító vezérigazgatója – akinek magánvagyona a brit külügyminisztérium szerint eléri a 18 milliárd fontot (csaknem 8200 milliárd forint) -, Andrej Akimov, a Gazprombank vezérigazgatója, Alekszandr Gyukov, a harmadik legnagyobb, többségi állami tulajdonú orosz olajkitermelő cég, a Gazpromnyefty vezetője, valamint Borisz Rotenberg, aki a legnagyobb orosz földgázvezeték-gyártó cég, az SZGM társtulajdonosának fia.
A brit külügyminisztérium megjegyzi, hogy a Rotenberg-család közismerten szoros kapcsolatokat ápol Putyinnal, és a család több más tagja ellen London már korábban szankciókat léptetett érvénybe.
A tárca szerdai tájékoztatása szerint Liz Truss brit külügyminiszter a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) csütörtöki külügyminiszteri találkozóján azt a javaslatot terjeszti elő, hogy az összes G7-ország gyorsított menetrendet követve vessen véget az orosz energiahordozókkal szembeni függésének.
