Nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az orosz RBK tévécsatornának nyilatkozva.
Lavrov szerint Oroszország a jövőben is kész lesz a kapcsolattartásra az ukrán féllel, de látnia kell, hogy ez milyen „hozzáadott értéket” képvisel. Azt mondta, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem terjesztett elő új elképzeléseket kettőjük múlt csütörtöki, antalyai tárgyalásán.
A tárcavezető sürgette, hogy az orosz és ukrán tárgyaló félnek adják meg a lehetőséget arra, hogy nyugodt légkörben, a „hisztéria fokozása nélkül” dolgozzon. Azt mondta, hogy vannak olyan megfogalmazások, amelyekben a felek közel állnak a megegyezéshez, és kifejezte reményét, hogy sikerül megállapodni Ukrajna semleges státusáról.
Kifejezte Moszkva készségét a megegyezésre arról, hogy milyen fegyverek lehetnek Ukrajna területén. Leszögezte, hogy ezek nem jelenthetnek veszélyt Oroszország biztonságára. Hozzátette, hogy ezt a kérdést az ukrán NATO-tagságtól függetlenül kell kezelni, mert az Egyesült Államok vagy mások kétoldalú alapon akkor is szállíthatnak csapásmérő eszközöket Kijevnek, ha az ország nem lép be a katonai tömbbe.
Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az ukrán féllel tárgyaló delegáció vezetője azt mondta, hogy Oroszország céljai nem változtak meg sem a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett ukrajnai háborúban, sem a tárgyalóasztalnál.
„Nekünk békés, szabad és független Ukrajnára van szükségünk, amely semleges – nem tagja katonai tömböknek, nem tagja a NATO-nak, olyan ország, amely a barátunk, amellyel közösen építjük a kapcsolatainkat és a jövőnket, és amely nem hídfőállása az országunk elleni katonai és gazdasági támadásnak” – mondta a Rosszija 24 hírtelevízió által bejátszott nyilatkozatában. Megyinszkij szerint Moszkva célja „nemzedékekre szóló megállapodás” megkötése, amelynek alapját a mostani tárgyalások fektetik le.
Az orosz főtárgyaló azt mondta, hogy az Ukrajna 1991-es szuverenitási nyilatkozatából eredő, jelenleg is hatályos semlegességének megőrzése mellett a két ország védelmi minisztériuma között egyeztetések folynak az ukrán hadsereg méretéről. Megyinszkij szerint Ukrajna osztrák vagy svéd típusú demilitarizált államot akar, amelyben önálló hadserege és flottája lenne.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov megerősítette, hogy a demilitarizált állam osztrák vagy svéd típusú változatáról folynak a tárgyalások Kijevvel, amit lehetséges kompromisszumnak nevezett. A folytatódó orosz-ukrán eszmecserére hivatkozva azonban nem kívánt részletekbe bocsátkozni. Azt hangoztatta, hogy az Ukrajna körül kialakult helyzetet a Moszkva és Kijev közötti tárgyalásokon elérendő megállapodásokkal lehet javítani.
Megyinszkij beszámolója szerint egyébként az orosz fél számára kulcsfontosságú a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím-félsziget és a Moszkva által függetlennek elismert Donyec-medence státusa, valamint az oroszajkú lakosság jogainak biztosítása és a „nácitlanítás”. Cáfolta Kijevnek azt az állítását, hogy ez utóbbi pont lekerült a tárgyalások napirendjéről.
„Nem, ez nem egészen felel meg a valóságak. A nácitlanítás, valamint nácizmus, a neonácizmus dicsőítése és az ezeken alapuló szélsőségesség miatti büntetéseknek és a jogi fellépés szigorításának témája továbbra is fontos napirendi pont” – mondta Megyinszkij.
Ukrajnának további orvosi segítségre van szüksége
Noha az uniós tagországok egészségügyi felszerelést és gyógyszert küldenek Ukrajnába és a szomszédos országokba, az ostromlott országnak sokkal több orvosi segítségre és egészségügyi felajánlásra van szüksége, köztük betegek átszállítására az uniós kórházakba – jelentette ki az egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos Brüsszelben. Sztella Kiriakídisz, a tagországok egészségügyi minisztereinek egynapos, rendkívüli tanácskozását követően közölte, a tagállamok eddig több mint 10 ezer kórházi ágyat ajánlottak fel a segítségre szoruló betegek számára saját egészségügyi intézményekben, ideértve a gyermekgyógyászati szolgáltatások biztosítását is. Egyetértettek, hogy az orvosi ellátásra szorulók evakuálása során elsőbbséget kell biztosítani a beteg gyermekeknek, és lehetővé kell tenni számukra, hogy családjuk közelében maradjanak. A tagállamoknak egyeztetniük kell a menekültek akut ellátására vonatkozó befogadási kapacitásokat az ellátás folyamatosságának biztosítására, valamint mérlegelni ideiglenes kórházak létrehozásának lehetőségeit Lengyelországban. Leszögezték: a tagállamoknak támogatniuk kell egymást annak biztosítására, hogy az egészségügyi rendszereik képesek legyenek megbirkózni a váratlan kihívással – tették hozzá.
