Kudarcok sora jellemzi Németország Oroszországhoz fűződő kapcsolatainak alakítását – mondta Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök, korábbi külügyminiszter és kancelláriaminiszter.
Az államfő egy sajtóbeszélgetésen a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap és az ARD országos köztelevízió beszámolója szerint első alkalommal ismerte el hibáit és tévedéseit az Oroszországgal szembeni politikában.
Steinmeier 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német Oroszország-politika egyik legfőbb alakítója volt. Az orosz agresszió ellen küzdő ukrán vezetés az utóbbi napokban élesen bírálta.
Az eltúlzott és elvtelen oroszbarátságról szóló kritikák hatására tartott, nem nyilvános sajtóbeszélgetésen a beszámolók szerint kiemelte, hogy a berlini vezetés a partnerek figyelmeztetései ellenére „olyan hidakhoz ragaszkodott, amelyekben Oroszország nem hitt”.
Aláhúzta, hogy személyes hibájaként értékeli a ragaszkodást az Északi Áramlat-2-höz, vagyis az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével összekötő Északi Áramlat földgázszállító rendszer továbbfejlesztéséhez, a második vezetékpár kiépítéséhez.
Mint mondta, kudarcba fulladt az a törekvés, hogy olyan „közös európai házat” építsenek fel, amelyben Oroszország is otthonra talál, és egy „közös biztonsági architektúrába” sem sikerült bevonni Oroszországot.
Az utóbbi időszak Oroszország-politikájának mérlege így „keserű”. Azonban az Ukrajna elleni háborúért Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli a felelősség. Ezt a felelősséget „nem szabad magunkra vennünk, de ez nem jelenti azt, hogy nem kellene átgondolnunk néhány dolgot, amelyekben hibáztunk” – mondta.
A német szövetségi elnök kifejtette: az Ukrajna elleni agresszió előtt úgy látta, hogy Vlagyimir Putyin nem kockáztatja országa teljes gazdasági, politikai és erkölcsi tönkretételét csak azért, hogy kiélje „birodalmi mániáját”.
Ez nem volt helyes helyzetértékelés, „mint mások, én is tévedtem ebben” – mondta Steinmeier. Hozzátette: a Putyin vezette Oroszországgal lehetetlen a visszatérés a háború előtti állapotokhoz.
Állami felügyelet alá helyezik a Gazprom németországi leányvállalatait
Állami felügyelet alá helyezik Németországban a Gazprom orosz állami energetikai társaság helyi leányvállalatait. Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter elmondta, hogy a Gazprom Germania vállalatcsoportot a közbiztonság, a közrend és az energiaellátás fenntartása érdekében átmenetileg a hálózatos iparágak működését felügyelő szövetségi hatóság (Bundesnetzagentur) fennhatósága alá helyezik. A Gazprom Germania földgázkereskedelmi, földgázszállítási és földgáztározó-üzemeltetési tevékenysége révén a kritikus infrastruktúrával foglalkozó cégek közé tartozik, kiemelt jelentősége van Németország földgázellátásában, állami felügyelet alá helyezése pedig „sürgetően szükséges” — mondta a miniszter. A hatósági felügyelet egyelőre szeptember 30-ig tart. A Bundesnetzagentur meneszthet és kinevezhet vezetőket, és meghatározhatja a menedzsment tevékenységét. A minisztériumi rendeletről szóló közleményükben kiemelték, hogy „Németország és Európa érdekében” működtetik a vállalatcsoportot.
Német sajtóértesülések szerint a kormány azzal vádolja a Gazprom Germaniát, hogy tározóit nem üzleti céllal üzemelteti, hanem azért, hogy minél súlyosabb legyen a földgázellátási helyzet Németországban. A cégcsoport azzal is próbálkozott, hogy megelőzze az állami felügyelet alá vételt, ezért igyekezett átadni egy 226 millió euró értékű tulajdonrészt egy szentpétervári székhelyű szervezetnek. A Gazprom Germaniához tartozó földgáztározók kapacitása nagyjából ötmilliárd köbméter, ez a teljes németországi kapacitás mintegy ötöde. A tározók töltöttsége 2021 áprilisa óta tartósan tíz százalék alatt van. A németországi gáztározók összesített kapacitása 23 milliárd köbméter – az EU teljes gáztározói kapacitásának nagyjából 25 százaléka -, ezzel Németország a negyedik helyen áll a világ országainak tárolókapacitás alapján megállapított rangsorában, az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország után.