Teljes mértékben meg kell szüntetni az Oroszországban kitermelt fosszilis energiahordozók importját az Európai Unióba, és ezt a szénnel kell kezdeni – jelentette ki a német külügyminiszter az Oroszországgal szemben tervezett újabb szankciós csomaggal kapcsolatban.
Annalena Baerbock az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeitől sújtott Moldova javára rendezett nemzetközi adományozói konferencia után tarott tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: Németország a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport soros elnökeként és Franciaország az EU Tanácsának soros elnökeként egyetért abban, hogy a Bucsában és más ukrajnai településeken tapasztalt „embertelenségekre” és orosz „háborús bűncselekményekre” válaszul az EU-nak össze kell állítania az ötödik szankciós csomagot, megkezdve az oroszországi energiahordozók importjának leállítását a szénnel, amit követhet majd a kőolaj és a földgáz.
Kiemelte: figyelembe kell venni, hogy az uniós tagok függősége az orosz energiaimporttól eltérő, ezért olyan menetrendet kell kidolgozni az import leállítására, amely az összes tagországban betartható.
Az ukrán polgári lakosság elleni vérengzésekre válaszul Németország azt is megvizsgálja, hogy olyan fegyverrendszerekkel is támogassa az orosz támadás elleni védekezést, amilyeneket eddig még nem küldött Ukrajnának – mondta Baerbock.
A német-francia szervezésű adományozói konferencián 695 millió euró (260 milliárd forint) értékben ajánlottak fel támogatást Moldovának. A kezdeményezéshez több mint harminc ország csatlakozott. Németország egy ötvenmillió eurós hitelkeretet nyit meg, szabad felhasználásra. A támogatás legfőképpen az Ukrajnából érkező menekültek ellátását és az orosz energiafüggőség lazítását szolgálja.
Natalia Gavrilita moldovai kormányfő a tájékoztatón kiemelte, hogy országa az egyetlen Európában, amelynek földgázellátása száz százalékban az orosz importra épül. Hozzátette, hogy az energiaellátás diverzifikálása – vagyis újabb források bevonása – mellett Moldovának támogatásra van szüksége a szomszédos Ukrajnából érkező menekültek ellátásában is.
Az alig 2,5 milliós országba már négyszázezernél is többen érkeztek, és nagyjából százezren maradnak is. Ők többnyire idősek, nők, gyerekek, a legelesettebb, legsérülékenyebb emberek – húzta alá Gavrilita.
Uniós biztos: az Ukrajnából menekülő, kísérő nélküli kiskorúakat el kell osztani a tagállamok között
Az ukrajnai háború elől menekülő, kísérő nélküli kiskorúakat el kell osztani az uniós tagállamok között – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedd délelőtt. Johansson azt mondta: „Putyin seregei gyermekeket gyilkolnak, eddig 158 gyermek esett áldozatul az inváziónak. Ezeket a háborús bűnöket meg kell torolni” – hangsúlyozta. A biztos arra is rámutatott, hogy több mint kétmillió ukrajnai gyermek menekült el az Európai Unióba, ahol emberkereskedelem veszélye leselkedik rájuk. Mint mondta, Litvániában már 43 ukrán menekült gyermekkel kapcsolatban vizsgálódnak a hatóságok emberkereskedelem gyanújával. A biztos felhívta a figyelmet, hogy az EU több intézkedést is hozott ezeknek az eseteknek a megelőzésére: az Europol külön munkacsoportot hozott létre hogy figyelje az emberkereskedők tevékenységét, a hatóságok speciális kiképzést kapnak, az Európai Bizottság koordinációs tanácsot működtet. Johansson felszólította tagállamokat, hogy növeljék befogadóképességüket, különös tekintettel a fogyatékossággal élő gyermekekre, és a határvédelmi hatóságokat, hogy regisztrálják a kiskorú menekülteket. Dubravka Suica demográfiáért felelős uniós biztos azt hangsúlyozta: a menekült gyermekeket mielőbb nevelőcsaládok gondjaira kell bízni, és mozgósítani kell a tagállami gyermekvédő szolgálatokat.
