Az Ukrajnával határos országoknak a bejelentettnél határozottan nagyobb uniós támogatásra van szükségük a menekültáradat kezelésére – hangsúlyozta Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes.
Az Ukrajnából érkező menekültáradat miatt az Európai Unió (EU) frontországai – Lengyelország mellett Szlovákia, Magyarország, Románia, valamint Moldova is, amely nem uniós tagállam – óriási kihívásokkal szembesülnek – fogalmazott Jablonski. A jelenleg bejelentett uniós támogatás „határozottan nem elegendő” – tette hozzá.
Közölte, hogy az EU Tanácsa hétfői miniszteri értekezletén „rendszerszintű, valódi”, a szükségletekkel arányos uniós támogatást fog sürgetni, olyat, hogy a humanitárius segítséget szervező tagállamok reális támogatást kapjanak Brüsszeltől. Múlt heti bejelentés szerint az EU 500 millió eurót szán a humanitárius segélyek fedezésére.
Lengyelországba a vasárnap délutáni adatok szerint 964 ezren érkeztek Ukrajnából a háború kitörése óta, ezen belül vasárnap éjféltől 15 óráig 81,4 ezren keltek át a határon. Szombaton rekordmagas, 129 ezer volt az Ukrajnából elmenekülők száma. A kormányfői hivatalban tartott sajtóértekezleten részt vett Jablonski mellett Michal Dworczyk, a kormányfői hivatal vezetője, Piotr Müller kormányszóvivő, valamint Andrij Descsica, Ukrajna varsói nagykövete, volt ukrán külügyminiszter is.
Dworczyk úgy becsülte: a Lengyelországba érkező menekültek száma növekedni fog. E folyamat dinamikáját azonban nem lehet előre felmérni – fűzte hozzá.
Mint magyarázta, jelenleg a második menekülthullám indul el, mely során közép- és kelet-Ukrajnából érkeznek emberek, akiknek az első hullámban elmenekültektől eltérően már nincsenek Lengyelországban élő rokonaik, ismerőseik. Ezért továbbra is fontos lesz a lengyel civil társadalom szerepvállalása a segítségnyújtásban – hangsúlyozta Dworczyk.
Müller bejelentette: Mateusz Morawiecki kormányfő „egyértelmű módon” fogja szorgalmazni az Oroszországgal szembeni szankciók élesítését az Európai Tanács csütörtöki rendkívüli értekezletén. Úgy látta: csak a kemény szankciók állíthatják meg az ukrajnai orosz inváziót. „Az uniós politikusok ne legyenek olyan naivak, hogy Putyin megáll Ukrajna határainál, ő kopogtatni fog az EU kapuinál is” — jelentette ki Müller, felidézve, hogy Hitler sem elégedett meg Lengyelország megszállásával a második világháború idején.
Ukrajna varsói nagykövete a sajtóértekezlet során többször is szorgalmazta: a Nyugat létesítsen repüléstilalmi zónát Ukrajna felett, azzal érvelve, hogy ez a lépés segítené leállítani az ukrajnai hadműveletet. A február 24. óta orosz támadás alatt álló Ukrajna szeretné elérni a repüléstilalmi zóna létesítését, a NATO azonban – mint Jens Stoltenberg főtitkár pénteken is megerősítette – ezt a kérést egyelőre elutasítja.
Háborúellenes tüntetések, előállítások orosz városokban
Több mint 3500 embert állítottak elő vasárnap az Ukrajna ellen indított orosz invázió elleni „törvénysértő” tüntetésen – közölte vasárnap az orosz védelmi tárca. A tárca szerint Moszkvában 1700, Szentpéterváron 750, a többi városban pedig 1061 volt az előállítottak száma. A belügyminisztérium azt állította, hogy a megmozdulásokon mintegy 5200-an vettek részt. Az OVD-Info elnevezésű, tüntetők védelmével foglalkozó civil szervezet szerint 49 városban csaknem 2700 tüntetőt állítottak elő. A csoport vasárnap este azt közölte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta csaknem 13 ezer embert állítottak elő. Az orosz állami média arról számolt be, hogy a „különleges hadművelet” támogatói a hétvégén országszerte flashmob-jellegű és egyéb rendezvényeket tartottak. Ezeken a megmozdulásokon az orosz páncélosokra felfestett „V” és „Z” betűt használták fő motívumként.
