Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint „más népek véráldozata árán” kereskednek azok az európai országok, amelyek nem hajlandók támogatni az orosz nyersolajexport tilalmát.
Az ukrán államfő Kijevben nyilatkozott a BBC brit közszolgálati médiatársaság tudósítójának, és az interjúban bírálóan szólt Magyarországról és Németországról is.
Arra a kérdésre, hogy miként dolgozza fel azt a tényt, hogy Európa naponta egymilliárd dollárt fizet Oroszországnak a nyersolaj- és a földgázimportért, miközben Ukrajna a háború kitörése óta összesen egymilliárd dollárnyi katonai segélyt kapott Európától, Zelenszkij úgy fogalmazott: Ukrajna nem érti, hogy „miként lehet vérontás árán pénzt keresni, de sajnálatos módon egyes európai országok éppen ezt teszik”.
Kijelentette: az ukrán kormány tudja, hogy az orosz nyersolaj embargója az egyik olyan kulcsfontosságú ügy, amely elé Németország és Magyarország akadályokat gördít.
„Beszélnünk kell ezekkel az országokkal arról, hogy miként lehetséges több, egymástól eltérő hozzáállás az olajembargó kérdéséhez az Európai Unión belül” – fogalmazott az ukrán elnök a csütörtöki BBC-interjúban. Hozzátette: Ukrajna néhány barátja és partnere megérti, hogy most más idők járnak, és immár nem az üzletről, a pénzről van szó, hanem a túlélésről.
Elmondta: a háború előtt beszélt Angela Merkel akkori német kancellárral, akinek azt mondta, hogy ha Ukrajna ellen teljes körű invázió indul, akkor az orosz hadsereg Lengyelországba is behatol és ezután Németország határánál lesz. „Ha ez megtörténik, akkor is azt mondja majd a népének, hogy ez is rendben van, hiszen csak üzletről van szó?” – idézte a volt német kormányfőnek feltett kérdését az ukrán elnök.
Zelenszkij megerősítette, hogy Ukrajnának még több fegyverre van szüksége, mivel a fegyverszállítmányok nem érkeznek elég gyorsan ahhoz, hogy vissza lehessen verni az orosz támadást. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és néhány európai ország igyekszik segíteni, de e segítségre „még hamarabb és még gyorsabban szükségünk van; a kulcsszó az, hogy most” – fogalmazott az ukrán államfő.
Zelenszkij szerint az orosz hadsereg által ostromlott dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban több tízezren veszthették életüket. Hozzátette: az ukrán kormánynak értesülései vannak arról is, hogy sokan eltűntek a város lakói közül. „Tudjuk, hogy okmányaikat kicserélték, orosz útlevelet adtak nekik és mélyen Oroszország területére vitték őket, egyeseket táborokba, másokat városokba. Senki nem tudja azonban, hogy mi történik ezekkel az emberekkel, senki nem tudja, hogy közülük hányat öltek meg” – mondta az ukrán elnök.
Zelenszkij szerint az orosz hadsereg által Mariupolban, valamint egyes kijevi elővárosokban, köztük Bucsában elkövetett atrocitások szűkítik a béketárgyalások lehetőségét Moszkvával. Háborús bűnösnek nevezte Putyint, és kijelentette: Bucsában tett múlt heti látogatásának végén semmi mást nem érzett az orosz fegyveres erők iránt, csak gyűlöletet.
Az ukrán elnök védelmébe vette a háború előtti politikáját, mindenekelőtt azt, hogy az ukrán kormány annak idején folyamatosan nyugalomra intette a lakosságot.
Zelenszkij kijelentette: a kormány a háttérben már akkor is fegyverszállítási megállapodásokról tárgyalt, és arra összpontosította a figyelmét, hogy ne törjön ki olyan pánik, amely az ukrajnai bankok megrohanásához és az ukrán gazdaság destabilizálásához vezethetett volna.
„Ez volt Oroszország célja, és nemcsak Oroszországé, de nem hagytuk, hogy ez megtörténjen” – fogalmazott az ukrán elnök a BBC-interjúban. Elismerte ugyanakkor, hogy az ukrán kormány sem számított teljes körű orosz invázióra.
Kigyulladt Elsüllyedt az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója
Lőszerrobbanás következtében kigyulladt és súlyos károkat szenvedett az orosz Fekete-tengeri Flotta Moszkva cirkálója, a legénységet evakuálták – közölte az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint a tűz okait vizsgálják. A minisztérium később újabb közleményt adott ki, amely szerint a cirkálón keletkezett tüzet lokalizálták, nyílt égés nincs, és a lőszerrobbanások is megszűntek. A tájékoztatás értelmében a hadihajó úszóképes maradt, és a fő rakétafegyverzete sem sérült meg. A cirkáló legénységét – sajtóértesülések szerint mintegy félezer tengerészt – a Fekete-tengeri Flotta hajói vették fel, a cirkálót kikötőbe fogják vontatni. Makszim Marcsenko, az ukrán Odessza megye kormányzója azt mondta, hogy a Moszkvát két Neptun típusú, ukrán gyártmányú, hajó elleni cirkálórakéta találta el. A Reuters hírügynökség szerint az állítást az ukrán védelmi minisztérium nem erősítette meg. A TASZSZ hírügynökség szerint a Moszkva a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója, az 1164 Atlant projekt vezető hajója. 1983-ban helyezték hadrendbe Szlava néven, jelenlegi nevét 1996-ban kapta. A hajó fő csapásmérő fegyverzete 16 rakétaindító a P-1000 Vulkan típusú rakéták számára. 2015 második felében ez a cirkáló vezette a Földközi-tengeren az orosz haditengerészet állandó műveleti erőit, és légvédelmi eszközeivel védte a szíriai hmejmími orosz légibázist. Egy évre rá, 2016-ban a hajót Nahimov-renddel tüntették ki.
Friss: Az orosz védelmi minisztérium elismerte, hogy elsüllyedt a Moszkva cirkálóhajó a Fekete-tengeren, Ukrajna déli partjainál, azt azonban továbbra sem egyértelmű, hogy mi okozta a károkat a hadihajón. Ukrán közlés szerint Neptun-rakétákkal mértek csapást az orosz hajón, az orosz fél szerint viszont a hajó fedélzetén található lőszerek robbantak fel, emiatt kellett evakuálni a legénységet.
