Gyakorlatias és gyors döntés szükséges az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 földgázvezeték beindításáról – jelentette ki a berlini orosz nagykövet kedden a dpa német hírügynökségnek adott interjújában.
Nyilatkozatában Szergej Nyecsajev kiemelte, hogy Oroszország kész azonnal megkezdeni a földgázszállítást a Balti-tenger alatt kiépített Északi Áramlat vezetékrendszer új vezetékpárján. Az orosz gázt Ukrajna és Lengyelország kikerülésével Nyugat-Európába juttató rendszer kapacitását megduplázó – évi 110 milliárd köbméterre emelő – vezetékpár üzembe helyezésének ügyében „senkinek sincs szüksége mesterséges késedelemre” – mondta a diplomata.
Hozzátette: Oroszország elvárja, hogy az új német szövetségi kormány „pragmatikus, és a fogyasztók érdekeit szolgáló” döntést hozzon az ügyben. A diplomata azt is közölte, hogy Oroszország kész az azonnali gázszállításra.
A december elején hivatalba lépett kormány külügyminisztere, Annalena Baerbock szerint nem lehet teljességgel pragmatikus, azaz politikai megfontolások nélküli, kizárólag gyakorlatias szempontokat mérlegelő döntést hozni, mert az Északi Áramlat-2 „több magángazdasági beruházásnál”. A fejlesztés eltérő európai megítélése, az utóbbi években megmutatkozott különböző felfogások sora azt jelzi, hogy az Északi Áramlat-2-nek a gazdasági funkció mellett van „geopolitikai szerepe” is – fogalmazott a német diplomácia vezetője, szintén a német hírügynökségnek.
Baerbock hozzátette, hogy az előző, Angela Merkel vezette kormány is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az új földgázvezeték „felvet biztonságpolitikai kérdéseket”.
Azzal kapcsolatban, hogy Olaf Scholz kancellár vele ellentétben tisztán gazdasági projektként jellemezte a beruházást, az üzembe helyezés ügyében folytatott eljárást pedig teljességgel politikamentesnek nevezte, Baerbock kijelentette, hogy nem lát különbséget az engedélyeztetési folyamat megítélésében.
Kifejtette, hogy az engedélyeztetés ügyében a hálózatos iparágak működését felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) dönt. „Scholz és én különböző szavakkal írtuk le ezt a helyzetet” – mondta.
A berlini orosz nagykövet viszont nyilatkozatában megjegyezte: „úgy hallom, az új kormány szerint az Északi Áramlat-2 egy magánszektorbeli projekt, amelyet nem szabad összekapcsolni a politikával”. Arra a kérdésre, hogy Oroszország számon kéri-e majd Scholznál a beruházás politikamentességéről szóló kijelentését, azt mondta, hogy ilyet nem tesznek, de tudomásul veszik szavait és remélik, hogy sikerül befejezni a beruházást, amely „mindenkinek hasznos lenne”.
Az Északi Áramlat-2 már elkészült, de az üzembe helyezését megelőző németországi hatósági eljárást november közepén felfüggesztették. A Bundesnetzagentur akkori közleménye szerint a vezetékpár németországi szakaszát üzemeltető vállalat akkor kaphatja meg a szállítás megindításához szükséges tanúsítványt, ha megfelel az uniós jogra épülő német előírásoknak.
A hatóság tanúsítási eljárása az Európai Unió (EU) gázirányelvének rendelkezéseit követi. Ez azokra a csővezetékekre vonatkozik, amelyek az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokból vezetnek a közösség területére, és 2019 után készültek el. A rendelet előírja, hogy a vezeték üzemeltetését és a benne szállított gáz értékesítését szét kell választani, és hozzáférést kell biztosítani a vezetékhez a beruházástól független, külső, harmadik beszállítóknak. Ezek a feltételek egyelőre nem teljesülnek az Észak Áramlat-2 esetében, amelynek fő beruházója az orosz Gazpromhoz tartozó, svájci központú Nord Stream 2 AG.
A beruházás bírálói – a többi között az Egyesült Államok – szerint az új vezetékpár lehetőséget ad Oroszországnak arra, hogy az EU-ba irányuló gázszállításokból kiiktassa Ukrajnát, mint tranzitországot. Oroszország továbbá a beruházás révén egyetlen útvonalra terelheti az EU-nak szánt gázszállítmányok 80 százalékát, és domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
