Az eddiginél szélesebb körű tájékoztatást ad tevékenységéről a német katonai elhárítás (MAD), reagálva a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) elnevezésű neonáci terrorista sejt ügyével kapcsolatban felmerült bírálatokra – mondta a szervezet elnöke egy hétfői lapinterjúban, hangsúlyozva, hogy a döntés szemléletváltást jelent a szervezet működésében.
Ulrich Birkenheier az első vezető a Bundeswehr – a német hadsereg – 57 éve működő elhárító ügynökségnek élén, aki megszólalt a nyilvánosság előtt. „Paradigmaváltást viszünk véghez” – emelte ki Birkenheier a szervezet történetének első interjújában, amely a Die Welt című lapban jelent meg.
„Mostanáig a Bundeswehr volt a nyilvánosság a MAD számára”, ezentúl viszont az a kiindulási alap, hogy „csak az értheti meg a munkánkat, aki tudja, hogy mit csinálunk” – mondta a német katonai elhárító ügynökség elnöke.
Az NSU 2011 őszén történt lelepleződésével együtt az is kiderült, hogy a német biztonsági hatóságok hibák sorozatát követték el. A neonáci terroristák így több mint tíz éven keresztül zavartalanul gyilkolhattak és rabolhattak Németországban.
A botrányos ügy nyomán felmerült az a követelés, hogy a legjobb lenne felszámolni a katonai elhárítást. E diskurzus hatására „felismertük, hogy hasznos lenne kifelé is bemutatni feladatunkat és munkánkat” – mondta a több mint 1100 embert foglalkoztató MAD vezetője, hozzátéve, hogy már el is kezdték a sajtóosztály felállítását.
Birkenheier szerint a MAD számára a legnagyobb kihívást a nemzetközi fegyverkezési projektekre irányuló ipari kémkedés jelenti. Arra a kérdésre, milyen típusú kémkedés okozza a legnagyobb aggodalmat, azt mondta, hogy az Oroszország és Kína részéről tapasztalható próbálkozások a legveszélyesebbek. „Orosz és kínai titkosszolgálatok továbbra is igyekeznek beszervezni Bundeswehr-katonákat, amit fel kell deríteni és meg kell akadályozni” – mondta Ulrich Birkenheier.
A Németország keleti részén, az egykori NDK területén fekvő Türingia tartományban 1998-ban létrejött NSU legkevesebb tíz gyilkosságot követhetett el, az áldozatok egy kivétellel török, illetve görög bevándorlók voltak. A neonáci terroristákat robbantásos merényletekért és bankrablásokért is felelősnek tartják. A háromfős csoport azt követően lepleződött le, hogy 2011 november egyikük feladta magát, a másik kettő pedig öngyilkosságot követett el.
Az ügy nyomán a két másik német nemzetbiztonsági szolgálatot, a belső elhárításért felelős szövetségi alkotmányvédelmi hivatalt (BfV), és a külső elhárítást végző szövetségi hírszerző szolgálatot (BND) is bírálták. Ennek hatására a BfV elnöke lemondott — írja az MTI.
