A vásárlók érdekében bővíti a fogyasztóvédelem eszközrendszerét a piacfelügyeleti törvény júliusban hatályba lépő módosítása – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Az ágazati stratégiai céloknak megfelelően a termékek visszahívásában is erősödik a vállalkozások önkéntes intézkedéseinek szerepe. A cégek a kockázatosnak talált árucikkeket a hatóság jelzése nyomán akár meg is semmisíthetik. Az önkéntes intézkedésekkel megspórolják maguknak a hatósági eljárás adminisztrációs és anyagi terheit. Ha határidőben mégsem lépnek, bírságot szabhatnak ki rájuk – írták.
Az ITM akkreditált vegyipari és műszaki laboratóriumai minden évben több ezer, kereskedelmi forgalomban elérhető árucikk termékbiztonsági vizsgálatát végzik el. A laborvizsgálatok a ránézésre meg nem állapítható veszélyforrások, kockázatok feltárását szolgálják. A folyamatos fogyasztóvédelmi jelenlét elsődleges célja, hogy a magyar családok minden elemében biztonságos kínálatból válogathassanak az üzletekben, webáruházakban.
A közlemény szerint a vámhatáron elvégzett helyszíni vizsgálatoknak köszönhetően az elmúlt években több mint ezerszeresére nőtt az ellenőrzött termékek darabszáma. Míg 2018-ban mindössze 22 ezer árucikket vett górcső alá a piacfelügyelet, addig ez a szám 2019-ben már 480 ezerre, 2020-ban pedig több mint 27 millióra emelkedett. A vámhatóság segítségével feltartóztatott veszélyes portékákat nemcsak a magyar, hanem az európai piacoktól, fogyasztóktól is távol tartják a szakemberek.
A jelenlegi előírások szerint a laborvizsgálatok alapján kockázatosnak talált termék forgalmazójával, importőrével, gyártójával szemben automatikusan eljárást indít a piacfelügyelet. Tavaly például a kereskedelmi forgalomban ellenőrzött 120 ezer termék közel 40 százaléka esetében kellett a hatóságnak intézkednie. Az ITM szakmapolitikai programja a rövid távú stratégiai célok között említi a fogyasztóvédelmi partnerségek elmélyítését. Ennek már a gyakorlatban is működő példája, hogy az először botló vállalkozást kisebb súlyú mulasztás esetén azonnali szankcionálás helyett csak figyelmezteti a hiba javítására a fogyasztóvédelmi hatóság – áll a közleményben.
A közlemény szerint a piacfelügyeleti törvény tavalyi módosításának életbe lépésével a termékvisszahívásokban is teret nyer az együttműködő szemlélet. A július 16-tól hatályos újítás szerint a kockázat felderítésével nem kezdődik meg rögtön a hatósági eljárás. A vállalkozás néhány napot kap az önkéntes intézkedések megtételére, amelyekkel azt üzenheti vásárlóinak, hogy felelős kereskedőként kiemelten kezeli a biztonságukat. A veszélyesnek ítélt termékeket a jövőben a cégek önként visszahívhatják, maguk gondoskodhatnak akár megsemmisítésükről is, ezzel váltva ki a hatósági eljárást.
A közlemény idézi Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárt, aki kiemelte: „a vásárlók biztonsága természetesen a legkisebb mértékben sem csorbulhat. Ha a vállalkozás a megszabott határidőig nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor az eddigi gyakorlatnak megfelelően a piacfelügyeleti hatóságok intézkednek. Elrendelhetik a problémás termék kivonását a forgalomból, súlyosabb kockázat esetén a vásárlóktól való visszahívásra kötelezhetik a kereskedőt. A mulasztó cégeket ekkor már bírság kiszabásával is együttműködésre késztetheti a hatóság. A piacfelügyeleti törvény nyár közepétől alkalmazható új elemeit a jogkövető vállalkozások és a fogyasztók naprakész tájékoztatása érdekében a következő hetekben további közleményekben is részletezi a minisztérium.”
