Polt Péter legfőbb ügyész e héten csütörtökön a hivatalában fogadta Michele Coninsx asszonyt, a EUROJUST hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó elnökét. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a szervezeteik legfontosabb eredményeiről és az előttük álló főbb kihívásokról. Közösen áttekintették az Európán belüli igazságügyi együttműködés aktuális kérdéseit.
Megállapították, hogy évek óta kiváló a szervezeteik közötti együttműködés. Magyarország kifejezetten aktív szereplője az EUROJUST-on belüli munkának, illetve a szervezet által koordinált és finanszírozott közös nemzetközi nyomozó csoportoknak. Ezen nemzetközi nyomozó csoportok minden eddiginél hatékonyabb eszközt jelentenek a határon átnyúló, szervezett bűnelkövetőkkel szemben.
Polt és Coninsx egyetértettek abban, hogy az EUROJUST közreműködésével, illetve a közös nyomozó csoportok mind szélesebb körű alkalmazásával hatékony védelmet tudnak biztosítani a határon átnyúló, szervezetten elkövetett bűncselekményekkel szemben.
A jövőben felállítandó Európai Ügyészséggel (EPPO) kapcsolatban Coninsx kifejtette, hogy – álláspontja szerint – az igazságügyi együttműködés területén két erős intézményre van szükség: a EUROJUST-ra és az EPPO-ra. E két szervezetnek az a feladata, hogy a lehető legszélesebb körű támogatást nyújtsák a tagállamok bűnözés elleni erőfeszítéseihez. Ennek érdekében a megfelelő anyagi és személyi feltételeket biztosítani kell a számukra.
Polt tájékoztatta a EUROJUST elnökét arról, hogy az OLAF-fal történt szoros együttműködés segítségével milyen eredményeket érnek el a magyar hatóságok az Európai Unió érdekeit sértő pénzügyi bűncselekmények leküzdésében.
A két vezető egyetértett abban, hogy a EUROJUST-nak – az eddigi feladatai mellett – meghatározó szerepe lesz az Európai Ügyészségben részt vevő és részt nem vevő tagállamok közötti együttműködésben.
Az Eurojust az Európai Unió Tanácsa 2002/187/IB határozatával létrehozott és az Eurojust megerősítéséről szóló 2009/426/IB határozatával (Eurojust Határozat) módosított, az Európai Unió tagállamai közötti büntető igazságügyi együttműködés szerve. A hágai székhelyű Eurojust célja, hogy elősegítse a bűnügyi igazságügyi együttműködést a tagállami hatóságok között a súlyos, határokon átnyúló bűncselekményekkel (pl. szervezett bűnözés, korrupció, kábítószer-kereskedelem, terrorizmus) kapcsolatos eljárásaikban. Az Eurojust Kollégiuma a tagállamok által delegált, azonos hatáskörrel és jogokkal rendelkező 28 nemzeti tagból – ügyészekből, bírákból vagy rendőrségi tisztviselőkből – áll. Az Eurojust 2002-es megalakítása óta folyamatosan növekvő ügyszámmal dolgozik. Az Európai Unió tagállamainak igazságügyi hatóságai a kezdeti 202-ről 2016. évre 2306 konkrét büntetőügyet, illetve bűncselekmény kategóriákhoz köthető általános kérdéssel kapcsolatos ügyet terjesztettek az Eurojust elé. Ezek közül 1920 ügy két tagállamot, 386 ügy pedig több tagállamot érintett 2016-ban.
Magyarország 2004 óta tagja az Eurojust-nak, a részvétellel kapcsolatos feladatokat az ügyészség teljesíti, nemzeti tagként a legfőbb ügyész által kinevezett főosztályvezető-helyettes ügyész képviseli Magyarországot. Az Eurojust magyar szekciója a szervezet kifejezetten aktív résztvevői közé tartozik. Az elmúlt öt évben folyamatosan növekvő számú üggyel foglalkozott. 2016-ban 85 két tagállamot és 17 kettőnél több tagállamot érintő üggyel foglalkozott. Magyarország kezdeményező tagállamként 102 ügynek, míg megkeresett tagállamként 109 ügynek volt a részese, ami közel 10-15 százalékos növekedés a 2015-ös számokhoz képest (2015: 93, 96). 2017. I. félévében tovább nőtt az aktivitásunk. Magyarország fél év alatt 75 ügyben volt kezdeményező. A hazai ügyészek 2016-ban 14 (2017. I. félévében pedig már 12) koordinációs értekezleten vettek részt, kettőnek voltak a szervezői és tizenkettőnek a résztvevői.
2011-ban Eurojust tagságunk pozitív fejleményeként létrejött az első magyar részvétellel működő nemzetközi közös nyomozócsoport, amelyet ezt követően az évek során további 16 követett, kiaknázva az Eurojust és az Europol kínálta jogi, operatív és pénzügyi támogatást. A 17 közös nyomozócsoportnak mintegy fele magyar kezdeményezésre alakult meg, ami jól mutatja a magyar ügyészek aktivitását az igazságügyi együttműködés e területén.
A közös nyomozócsoport a nemzetközi együttműködés olyan eszköze, amely két vagy több állam illetékes igazságügyi és bűnüldöző hatóságai közötti megállapodáson alapul, korlátozott időtartamra és meghatározott célra jön létre annak érdekében, hogy az érintett egy vagy több államban bűnügyi nyomozásokat folytasson.
A rendőrségi és igazságügyi együttműködés hagyományos formáihoz képest a közös nyomozócsoport az alábbi többletértékkel rendelkezik:
– Az adott ügyben egyesíti az igazságügyi és nyomozó hatósági együttműködést, lehetővé teszi az információk és a bizonyítékok közvetlen gyűjtését és cseréjét anélkül, hogy igénybe kellene venni a kölcsönös jogsegély hagyományos csatornáit. A nyomozócsoportban részt vevő államok jogával összhangban gyűjtött információk és bizonyítékok megoszthatók (pusztán) a közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló megállapodás alapján; valamint
– a nyomozócsoport tagjai a többi részt vevő tagállamban jogosultak jelen lenni és – az adott állam jogszabályaiban, illetve a nyomozócsoport adott állam által kijelölt vezetője által meghatározott korlátokon belül – részt venni a nyomozási cselekményekben.
A közös nyomozócsoport éppen ezért igen hatékony és eredményes együttműködési eszköz, amely megkönnyíti a több államban egyidejűleg folytatott nyomozások és vádhatósági eljárások koordinálását.
A közös nyomozócsoportok létrehozása nagy számban fordult elő emberkereskedelem és embercsempészet miatt. Emellett azonban nagy horderejű kábítószer-kereskedelem, költségvetési csalás, vesztegetés, gyermekpornográfia miatt is működtek együtt közös nyomozócsoport keretében a magyar ügyészek más tagállam, illetve harmadik ország igazságügyi szerveivel.
A magyar részvételű közös nyomozó csoportok kapcsán eddig kilenc ügyben történt Magyarországon és/vagy a külföldi részes országban vádemelés. Ebből négy ügyben már marasztaló ítéletet hozott a bíróság. Nyolc ügy még nyomozati szakban van. Ebből jelenleg öt ügyben működik közös nyomozócsoport. Több nyomozás kapcsán folynak megbeszélések JIT felállításáról.
