A három csapásnak nevezett, az erőszakos, többszörös visszaesőkre vonatkozó szigorítás ötéves története azt mutatja, hogy a magyar reformok a büntetőpolitikában is működnek – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Répássy Róbert közölte: a legveszélyesebb elkövetők hosszabb időre elzárása hatékonyabb védelmet nyújt; voltak olyan korábbi esetek, amelyek megelőzhetők lettek volna a három csapás alkalmazásával.
A 2010 nyarán bevezetett Btk.-szigorítás lényege, hogy a személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt harmadszor is jogerősen elítélt büntetési tétele a kétszeresére emelkedik, és ha a felső határa meghaladja a húsz évet, akkor tényleges életfogytiglant kell kiszabni. A Legfőbb Ügyészség statisztikái szerint az elmúlt öt évben 473 ilyen elkövetővel szemben jártak el, több mint 250-en jelenleg is büntetésüket töltik, közülük hatan tényleges életfogytiglant.
Kérdésre válaszolva az államtitkár azt mondta, hogy fél évtized után még nehéz kimutatni közvetlen összefüggéseket a jogintézmény és a bűnügyi statisztikák között,. A szigorúbb büntetőpolitika eredményei azonban lemérhetők például a másfél évtizede, 1999-ben bevezetett tényleges életfogytiglannal kapcsolatban: míg az 1990-es évek elején átlagosan 300 emberölés volt évente az országban, addig ez az adat mostanában már 150 alatt maradt.
A három csapás szabályait pontosította az új Btk., amely szerint csak befejezett cselekményeknél lehet alkalmazni, azaz kísérleti vagy előkészületi szakban maradtaknál nem. Az Alkotmánybíróság pedig egy éve megsemmisítette az úgynevezett halmazati három csapást, amely korábban olyan esetben is lehetővé tette a szigorúbb büntetések kiszabását, amikor egy cselekménnyel, egy időben valósított meg az elkövető három személy elleni erőszakos bűncselekményt. Így a három csapás az alkotmánybírósági döntés óta csak akkor alkalmazható, ha az elkövető két jogerős elítélés után újból, visszaesőként követ el személy elleni erőszakos cselekményt.
