Oroszországnak nem szabad alábecsülnie az Európai Unió és a NATO egységét és határozottságát – mondta Olaf Scholz német kancellár az ukrán-orosz katonai feszültséggel kapcsolatban csütörtökön Berlinben a balti államok vezetőivel folytatott megbeszélése előtt.
Scholz hangsúlyozta, hogy Oroszországnak egyértelmű lépéseket kell tennie a feszültség oldására. Ezekkel a lépésekkel „egyidejűleg hajlandóak vagyunk egy komoly párbeszédre az európai biztonság kérdéseiről” – tette hozzá, kiemelve, hogy a NATO már tett is „konkrét javaslatokat” Oroszországnak.
Németország „nagyon komolyan veszi szövetségesei aggodalmait”, ezért az eddigi ötszázról jelentősen megemeli a Litvániában szolgáló katonái számát – tette hozzá a kancellár a napokban elhatározott 350 fős csapaterősítésre utalva.
Mint mondta, „nem kevesebbről van szó, mint egy háború megakadályozásáról”, ezért továbbra is kettős stratégiát kell követni, a kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésére kell törekedni, és Oroszország számára súlyos gazdasági, politikai és stratégiai következményekkel járó büntetőintézkedéseket kell tenni, ha orosz támadás éri Ukrajnát.
A balti országok vezetői elítélték Oroszország tevékenységét. Gitanas Nauseda litván elnök kiemelte, hogy Moszkva a katonai mozgósítással folyamatosan növeli a feszültséget, miközben „ultimátumokat” ad a NATO-nak.
Kaja Kallas észt kormányfő hozzátette, hogy Oroszország vissza akarja hozni azt a világot, amelyben a befolyási övezetek elve rendezte a nemzetközi kapcsolatokat. Ez elfogadhatatlan, és nem lehet tárgyalni és engedményeket tenni, „amíg ránk szegezik a fegyvert” – mondta.
Krisjanis Karins lett miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Moszkva politikája „neoimperialista”. Hozzátette, hogy a német katonai jelenlét nemcsak a Baltikum területén kívánatos, Berlinnek „vezető szerepet kell vállalnia az EU-ban és a NATO-ban”.
