A NATO-bővítés folyamatának befejezése kiemelten fontos a katonai szövetség számára; Finnország és Svédország meghívása a szövetség tagjai közé azt üzeni, hogy a NATO szerint minden nemzetnek joga van megválasztania, milyen úton kíván haladni – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Bajram Begaj albán államfővel tartott sajtótájékoztatóján.
Stoltenberg emlékeztetett: a tagállamok mindegyike, köztük Törökország és Magyarország is hozzájárult Finnország és a Svédország meghívásához a NATO tagjai közé, továbbá aláírták a csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet.
A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a többi 28 tagországhoz hasonlóan Törökország és a Magyarország is mihamarabb ratifikálja a csatlakozásról szóló egyezményt. Ezzel kapcsolatban közölte, nemrégiben megegyezett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel arról, hogy a hét második felében folytatják a bővítés kérdésével foglalkozó megbeszélésüket Brüsszelben.
Stoltenberg üdvözölte a Svédországba látogató magyar delegáció nyilatkozatát, mely szerint a magyar Országgyűlés hamarosan ratifikálhatja az ország csatlakozási dokumentumát. Noha még vannak feladatok, ez lesz a katonai szövetség történetének leggyorsabb csatlakozási folyamata – tette hozzá a NATO-főtitkár.
Kijelentette továbbá, hogy a katonai szövetség segíti Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban azzal, hogy ellátja „mindennel”, amire a megtámadott országnak szüksége van a győzelemhez.
A NATO-főtitkár végezetül fontosnak nevezte a Belgrád és Pristina viszonyának rendezését célzó párbeszéd múlt héten elért eredményét, mely szerint megegyezés született a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok helyreállítását célzó, uniós javaslatra született megállapodásról. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „történelmi lehetőségünk van arra, hogy tartós békét teremtsünk a régióban”. A megoldásnak az emberi jogok, a demokratikus értékek és a jószomszédi kapcsolatok betartásán kell alapulnia – hangsúlyozta Stoltenberg.
Az albán államfő, Begaj a sajtótájékoztatón kijelentette: Koszovó 15 éve független állam, mely „keményen dolgozik a jogállamiság megteremtésén, majd úgy fogalmazott: „teljes mértékben támogatjuk Koszovó útját a nemzetközi és regionális szervezetekben való tagsága felé, amihez természetesen hozzátartozik a NATO-tagság is”.
Hangsúlyozta továbbá, orvosi segély és katonai eszközök küldésével Albánia továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban. Szavai szerint Oroszország nagy veszélyt jelent a NATO-tagállamokra és a Nyugat-Balkán országaira egyaránt, mivel fokozta hadműveleteinek intenzitását.
Az albán elnök kijelentette: a NATO-nak kötelessége terjeszkedni. Azt mondta, Albánia volt az egyik első ország, amelyik ratifikálta Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szóló megállapodásokat. A szövetség „nyitott ajtók” politikája lehetővé teszi Koszovónak, valamint Finnországnak és Svédországnak, hogy értékeket vigyen a NATO-ba.
Végezetül elmondta, hogy Albánia jelen van a KFOR-misszióban, részt vesz a Lettországban és Bulgáriában szolgálatot teljesítő NATO-missziókban, és folyamatosan dolgozik hadserege modernizálásán és kapacitásának fejlesztésén. Albánia minden feltételt teljesíteni fog ahhoz, hogy az Európai Unió tagjává váljon – tette hozzá Begaj.
