A jövő évi költségvetés biztosítja a forrásokat a Magyar Honvédség modernizációjának folytatásához és Magyarország katonai kiadásai a vállaltnál egy évvel korábban elérik a GDP két százalékát – idézte a honvédelmi minisztert a tárca közleménye.
A tárca közlése szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetésben Magyarország katonai kiadásai elérik a NATO által elvárt GDP-arányos két százalékot, amire a Honvédelmi Alap is garanciát jelent.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország 2017 óta Közép-Európa egyik legjelentősebb haderőfejlesztési programját hajtja végre, amelynek időszerűségét és jelentőségét a migrációs válság és a koronavírus-járvány után az Ukrajnában zajló háború is hangsúlyozottan igazolja.
A Honvédelmi Alap jelenti a garanciát arra, hogy a Magyar Honvédség az ország védelméhez szükséges minden eszközt beszerezhessen és visszaadja a magyar katonák megbecsülését. Az alap segítségével a Magyar Honvédség a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt helyez majd a kutatás-fejlesztésre és innovációra, a nemzeti védelmi ipar újjáalakítása pedig tovább erősíti az ország gazdaságát – mondta.
A miniszter szólt arról is, hogy a Honvédelmi Minisztérium 2023-ban – a NATO előírásainak megfelelően – a védelmi kiadások több mint húsz százalékát fejlesztésekre fordítja.
A HM közlése szerint a miniszter kiemelte: a magyar kormány továbbra is nemzetstratégiai célnak tekinti, hogy a változó világ kihívásainak megfelelő, ütőképes, komoly elrettentő erőt felmutatni képes, bátor, innovatív és high-tech hadsereget építsen. A miniszter szerint jövőre három fő területre kell koncentrálniuk: a katonák egyéni és műveleti felszerelésének fejlesztésére és beszerzésére, a meglévő beszerzéseknek a Magyar Honvédség eszközparkjába történő integrálására, valamint az új csapásmérő technológiák rendszerbe állítására.
Szalay-Bobrovniczky szerint a védelmi innováció Magyarország nemzeti biztonsági érdeke, mivel csökkenti az importfüggőségét, növeli az ellátásbiztonságot és képes korszerűsíteni a rendszeresítésre kerülő védelmi eszközöket, ezzel növelve a haderő hadrafoghatóságát.
A tárca vezetője szólt arról is, hogy a haderőfejlesztés folytatásával Magyarország tovább erősíti pozícióját a NATO-n belül. Emlékeztetett: 2022-ben a Magyar Honvédség Gripenjei négy hónapon át védték a balti légteret, a koszovói KFOR-missziónak az utóbbi egy évben magyar parancsnoka volt, az orosz-ukrán háború nyomán létrehozott négy új harccsoport egyike pedig Magyarországon, magyar vezetéssel jött létre.
