A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) teljesítette 2016-os költségvetési bevételi tervét, ezzel az adóhatóság dolgozói is a prémiumfeltételeket – jelentette be Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NAV) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.
Közölte azt is, hogy az idén 580 milliárd forinttal javul a hazai vállalkozások helyzete az adóváltozásoknak köszönhetően, ami a tervezett GDP 1,5 százaléka. A teljes adóbevétel 12 792 milliárd forint lett 2016-ban. A kiemelt adónemek bevétele 4 százalékkal, 466 milliárd forinttal nőtt. A költségvetési bevételi előirányzati cél több mint 30 milliárd forinttal túlteljesült.
Ezzel a NAV munkatársai teljesítették a negyedik negyedévi prémiumfeltételeket, a prémiumot a két ünnep között számfejtették is számukra – mondta az államtitkár. Kitért arra is, hogy az onlinepénztárgép-használati kötelezettség tíz szolgáltatás bevonásával bővült. Január 2-ig 15 553 kódkérelem érkezett az adóhatósághoz, ebből 8546-ot taxis kért. A január 2-i adatok szerint 12 453 – ebből 6459 hordozható – pénztárgépet üzembe is helyeztek.
Hangsúlyozta, azok számára, akik december 31-ig megkérték a kódot a NAV-tól, meg fogják teremteni az állami támogatás igénybevételének lehetőségét. Hozzáfűzte, hogy a NAV munkatársai több mint 23 ezer vállalkozást kerestek fel személyesen, és tájékoztatták őket kötelezettségeikről, közülük 5500-an jelezték, hogy továbbra is a számlázást választják.
A vállalkozásokat érintő idei adóváltozásokat ismertetve elmondta, hogy 580 milliárd forinttal javul a hazai vállalkozások helyzete az adóváltozásoknak köszönhetően, ami a tervezett GDP 1,5 százaléka. Hozzátette, az adóterhelés mértéke a GDP arányában 39-ről 38 százalékra mérséklődik 2017 végére.
Az államtitkár szerint a vállalkozói terhek csökkentésével teljesült az a 2010-ben megfogalmazott kormányzati cél, amely szerint Magyarországon olyan gazdasági helyzetet kell teremteni, hogy érdemi köztehercsökkenést lehessen elérni, javítva ezzel az ország és a magyar vállalkozások versenyképességét és növelve a családok életszínvonalát.
Felidézte, hogy január 1-jétől 5 százalékponttal, 27-ről 22 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó. Ez egy hatéves folyamat kezdete, amely időszak alatt a munkáltatói adó több mint felével, 15,5 százalékponttal mérséklődhet.
Kifejtette, Magyarországon magas az adóék, a bruttó bérköltség és a rárakódó járulék aránya 48,2 százalék, amivel az OECD államai között a hatodik helyen áll. A szociális hozzájárulás idei csökkentésével több mint 2 százalékponttal mérséklődik ez az arány. A kormány szeretné elérni a V4 országok szintjét, ehhez 2018-ban további 2, 2019-től pedig négy éven keresztül 2-2 százalékpontos csökkenés kell, de ez már jelentős bruttó bérnövekedéshez van kötve – mondta.
A szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos mérséklése idén 380 milliárd forint forrást hagy a vállalkozások kasszájában, a 2018-as további 2 százalékpontos mérsékléssel együtt a náluk maradó összeg már 540 milliárd forintra nő.
A minimálbér 15, a szakmunkás bérminimum 25 százalékkal emelkedett január 1-jétől, és megállapodás született arról is, hogy 2018-tól további 8, illetve 12 százalékos emelkedés jön. A hat évre szóló bérmegállapodás lényege, hogy a reálkeresetek a következő hat évben negyven százalékkal növekedjenek Magyarországon. A szaktárca emellett 2017-re 4,1, 2018-ra pedig 4,3 százalékos gazdasági növekedést tervezett – ismertette.
A további adócsökkentések közül kiemelte, hogy társasági adó egységesen kilenc százalékra csökken, ami 147 milliárd forint megtakarítást hoz az érintett több mint 400 ezer társaság és mintegy 150 ezer egyéni vállalkozó számára. Hangsúlyozta, ezzel a magyar vállalkozói adókulcs lett a legalacsonyabb Európában, amitől komoly befektetési hatásokat várnak.
A kis- és középvállalati (kkv) körben a kisadózók tételes adójának (kata) összeghatára hatmillióról 12 millió forintra emelkedett. 2016 decemberében 175 ezer katás vállalkozó volt, 2017-től – vélhetően a kedvezőbb feltételek hatására – 205 ezren választották ezt az adózási formát.
Jelentős könnyítés az áfa alanyi mentesség értékhatárának hatmillióról nyolcmillió forintra emelése is, jelenleg 583 ezer vállalkozás van ebben a körben.
A kisvállalati adó (kiva) az eddigi ötszázmillió forint helyett egymilliárd forint árbevételig, és az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig választható, és mindaddig a kiva hatálya alatt lehet maradni, amíg a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a százat. A kiva kulcsának 16-ról 14 százalékra csökkentése 3,5 milliárd forint megtakarítás az érintett körnek. A kivát közel 6,5 ezren választották.
Az államtitkár felhívta a figyelmet: a kata és a kiva adózási formát év közben is választani lehet. A munkaerő-mobilitást segítendő is több kedvező döntés született, amelyek révén mintegy kilenc milliárd forintot fognak megtakarítani a vállalkozások.
Az egészségügyi hozzájárulási adó (eho) 27 százalékról 22 százalékra való mérséklésével további 5 milliárd forintot takaríthatnak meg a vállalkozások. A cafeteria adóterhe összességében 49,8-ról 43,66 százalékra mérséklődik.
Kérdésre válaszolva elmondta, a sertéshús ára a jelentős importkereslet miatt tavaly a második fél évben a mázsánkénti 130 euróról 160 euróra emelkedett, ezért az ára most nagyjából azon a szinten van, mint az áfacsökkentés előtt, ez azonban az államtitkár szerint átmeneti. Nincsenek arra utaló jelek, hogy a csirkehús, a tej és a tojás ára emelkedne a nemzetközi piacon, így hasonló helyzet állna elő, mint a sertéshúsnál – mondta.
