A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és annak területi szervei egy tiszai árvíz elleni védekezést gyakorolta.
A meteorológiai előrejelzések szerint egy ciklon hatására március utolsó napjaiban jelentős mennyiségű csapadékra kell számítani a Kárpát-medencében. A helyenként 280 millimétert is elérő csapadék miatt extrém árhullám várható a Tiszán, a 2001-ben a Tiszán levonult történelmi árvizet megközelítő helyzetre kell készülni. A ciklon nem csak a Tiszán okoz majd árhullámot, a helyenként viharossá erősödő szél fákat dönthet ki, több településen pedig a lakóházak tetőszerkezetét is megbonthatja. Mindez annak a törzsvezetési gyakorlatnak a forgatókönyvében szerepel, amelyben foglalt helyzetre a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és annak területi szervei készültek hétfő délelőtt.
A főigazgatóság bázisán működő operatív törzs, a területi és a helyi törzsek a működési készenlétet reggel nyolc órakor érték el. A feltételezés szerint Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben intenzív árvízi védekezésre volt szükség, az ország többi megyéjében pedig viharos erejű széllel és felhőszakadással járó viharok okoztak gondot.
A gyakorlatnak az árvízi helyzet kezelése érdekében szükséges lépések gyakorlása mellett az is célja volt, hogy az érintett állomány az új webes alapú jelentési rendszer használatát elsajátítása. A rendszer előnye, hogy a területi szervek az eddigi szöveges beszámolóik helyett immár egy központi online szoftveren küldik meg megfelelő időközönként állapotjelentésüket az aktuális helyzetről. Az országos szinten működő operatív törzs számára ugyanis elengedhetetlen, hogy rendszeresen adatokat, információkat kapjon az katasztrófa helyi szintű kezeléséről, az időközben bekövetkezett káreseményekről, hogy átlássa a védekezés teljes spektrumát. Az időszakos jelentések tartalmától függ az országos szintű döntések előkészítése, vagyis a katasztrófavédelem területi szerveinek informálniuk kell az országos vezetést arról, ha valahol erők átcsoportosítására, települések lakosainak kitelepítésére, vagy egyéb halaszthatatlan teendőkre van szükség. A ma tesztelt új jelentési rendszer segítségével ez az információ-áramlás időveszteség nélkül történhet.
A gyakorlat a feltételezett árvízi és viharos időjárási helyzet kezelésének irányítására irányult, így kevésbé volt látványos, azonban megmutatta, hogy a megfelelő döntések előkészítéséhez elengedhetetlen a megfelelő információáramlás. A jelentési rendszer megfelelő működésének záloga, hogy azok, akik az új online jelentési rendszert használják, annak használatát alaposan begyakorolják. Emberek élete múlhat ugyanis a vezetők gyors, pontos és megbízható információkkal történő ellátásán. Ha például egy településen megszűnik az áramszolgáltatás, vagy homokzsákokra van szükség, az egyértelműen nyomon követhető az új, táblázat alapú rendszerben, így a katasztrófavédelem vezetői azonnal meg tudják tenni a helyzet megnyugtató kezelését szolgáló lépéseket.
A gyakorlatban az országos szint irányításával a katasztrófavédelem megyei és a helyi szervei is részt vettek. A teszt a célját elérte, az új rendszer megfelelően működik, egy valós árvízi helyzetben képes betölteni rendeltetését, hozzájárul az állampolgárok biztonságához — áll a Katasztrófavédelem honlapján.
