Több méter mély krátereket tártak fel az Északi Áramlat-1 megsérült részénél a gázvezetéket üzemeltető társaság közleménye szerint.
A svájci Zugban bejegyzett Nord Stream AG tájékoztatása szerint befejezték az Északi Áramlat-1 szivárgása miatt indított adatgyűjtést a Balti-tenger Svédország kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó részén. A kárhelyszíni vizsgálat előzetes eredményei szerint a vezeték mentén keletkezett két „technogén” – nem természetes módon létrejött – kráter a tengerfenéken, egymástól mintegy 248 méterre helyezkedik el. A kráterek mélysége 3 és 5 méter közötti.
A kráterek közötti csőszakasz megsemmisült, „darabjainak szétszóródási sugara legkevesebb 250 méter” – áll a közleményben, amely szerint a társaság szakértői folytatják a felmérési adatok elemzését.
A többségében a Gazprom orosz állami energiacéghez tartozó Nord Stream AG közleménye egybevág német sajtójelentésekkel, amelyek szerint a német haditengerészet egy tengeralattjáró drónnal készített felvételek alapján ugyancsak azt állapította meg, hogy mély kráter keletkezett, ami hatalmas erejű robbantásra utal.
Ugyanakkor a német kormány ismeretei alapján szándékos szabotázsnak minősülő ügy nemcsak az Északi Áramlat-1-et érintette, hanem az Északi Áramlat-2 vezetékrendszert is. Az nem a Nord Stream AG, hanem a 100 százalékban a Gazprom tulajdonában álló, ugyancsak Zugban bejegyzett Nord Stream 2 AG-hoz tartozik.
Mindkét vezetékrendszer két vezetékszálból áll, és Oroszországot közvetlenül köti össze Németországgal, a Balti-tenger alatt futva. Mindkettő évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését tavaly fejezte be a Gazprom.
A szeptember végi, tisztázatlan hátterű szivárgások után néhány nappal, október 3-án az orosz állami cég közölte, hogy az Északi Áramlat-2 B jelű vezetékszálán „technikai szempontból lehetséges” a szállítás megindítása, és már csupán egy hivatalos német hatósági megerősítés szükséges arról, hogy ez a lehetőség fennáll.
„Nice try” (ügyes próbálkozás) – reagált másnapi tájékoztatóján Christiane Hoffmann német helyettes kormányszóvivő, megerősítve, hogy a német kormány továbbra sem tervezi a 2-es vezetékrendszer üzembe helyezését. Mint mondta, Oroszország nem kívánt szállítani, amikor volt erre lehetősége az Északi Áramlat-1-en, hanem inkább „politikai kifogásokat” keresett, így a német kormány értékelése szerint „nem megbízható szállító”, függetlenül attól, hogy melyik vezetékrendszerről van szó.
Az Északi Áramlat-2 üzembe helyezést célzó hivatalos németországi eljárást a szövetségi kormány február 22-én állította le, válaszul arra, hogy Moszkva a nemzetközi jog előírásaival ellentétben elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét. Moszkva így csak az Északi Áramlat-1-en szállított földgázt, amelynek mennyiségét az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta jelentősen csökkentette, majd augusztus végén teljesen leállította. Így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
Az ukrajnai háború előtt Németország a földgáz-felhasználásának bő ötven százalékát fedezte orosz importból. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint júniusig 26 százalékra csökkent ez az arány, és Norvégia vette át a legnagyobb szállító szerepét 27 százalékos aránnyal. A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés: felépítenek a többi között négy tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az elsőt – Wilhelmshavenben – a télen tervezik üzembe állítani.
A Nord Stream AG szeptember 27-én jelentette be, hogy előző nap „példátlan károkat” szenvedett az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 tengeri gázvezeték három vezetékszála. Svéd szeizmológusok szeptember 26-án két robbanást észlelt a csővezetékek útvonalán. Az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított nyomozást a csővezetékek megrongálódása után.
Putyin hétfő éjjel közölte: a Gazpromnak engedélyezték, hogy megvizsgálja az Északi Áramlatnál történt robbanások helyszínét, és az orosz gázipari vállalat már meg is állapította, hogy a vezetékekben milyen kár keletkezett. Putyin szerint a felmérés eredményei azt bizonyítják, hogy „nyilvánvalóan terrorcselekmény” történt.
