Több településen is veszélyes a levegő minősége

szmogVeszélyessé vált a levegő minősége tizenegy településen – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adataiból.

Veszélyes a levegő Dunaújvárosban, Egerben, Kazincbarcikán, Kecskeméten, Nyíregyházán, Pécsen, Putnokon, Sajószentpéteren, Százhalombattán, Vácon és Várpalotán.

A veszélyes levegőminőség következményeként rövid távon akár légúti irritáció, köhögés, szemirritáció, könnyezés tapasztalható, súlyosbodhatnak a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők tünetei, nő a légúti fertőzések kialakulásának kockázata – írták.

Egészségtelen a levegő Budapesten, Veszprémben, Székesfehérváron, Győrben, Tatabányán, Szegeden, Tökölön, Esztergomban, Salgótarjánban, Miskolcon, Debrecenben, Oszláron és Hernádszurdokban.

Az NNK azt javasolja, hogy az érzékeny lakosságcsoportba tartozók – gyermekek, krónikus légúti, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, idősek, várandós kismamák – lehetőleg minél kevesebb időt tartózkodjanak a szabadban az egészségtelen és veszélyes minősítésű településeken.

Uniós bíróság: a tagállamok nem kötelesek kárpótlást fizetni magánszemélyeknek a légszennyezés okozta egészségkárosodás miatt
Az Európai Unió állampolgárai nem jogosultak kártérítésre az uniós tagállami kormányoktól, ha egészségükre káros hatással volt a túlzott légszennyezés – mondta ki a luxembourgi székhelyű uniós bíróság. Az ügy előzménye, hogy egy párizsi lakos 21 millió euró kártérítést követelt a francia államtól, mert állítása szerint a lakhelye környékén a növekvő légszennyezés károsította az egészségét. A felperes arra hivatkozott, hogy ezért a francia állam a felelős, mert nem alkalmazta a nitrogén-dioxid-koncentráció határértékét korlátozó szabályt, amely az unió egész területén egységesen alkalmazandó. Ez év májusában az uniós bíróság előzetes állásfoglalással megbízott tisztviselője, úgynevezett főtanácsnoka indítványában még támogatta a felperes keresetét. A jogerős határozat azonban azt mondja ki, hogy a levegő minőségére vonatkozó előírásokat megállapító európai irányelvek kötelezik ugyan a tagállamokat, de nem ruháznak egyéni jogokat az egyes állampolgárokra. A testület ítéletében hozzátette: “a magánszemélyek számára mindazonáltal lehetővé kell tenni, hogy – adott esetben a hatáskörrel rendelkező bíróságokhoz fordulva – elérjék, hogy a nemzeti hatóságok elfogadják az ezen irányelvek értelmében megkövetelt intézkedéseket”.


 

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment