Tovább csökkent a regisztrált bűncselekmények száma Németországban 2018-ban, a felderítési arány pedig emelkedett a szövetségi belügyminisztérium kedden Berlinben bemutatott bűnügyi statisztikája szerint. A Német Rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke, Rainer Wendt a kimutatásról a magyar közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte: a számok nem változtatnak azon, hogy sokan félnek Németországban, és az állam tekintélye megrendült.
Németország „a világ egyik legbiztonságosabb országa”, de a bűnözés csökkenésének folyamata még nem tükröződik a lakosság biztonságérzetében – hangsúlyozta Horst Seehofer belügyminiszter a bűnügyi statisztikát bemutató tájékoztatóján. Kiemelte, hogy tartós sikerről majd csak akkor lehet beszélni, ha a kedvező folyamat trenddé erősödik.
A kimutatás szerint tavaly 5 555 520 bűncselekményt regisztráltak, ami 3,6 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 5 761 984-hez képest. A felderítési arány 57,1 százalékról 57,7 százalékra emelkedett. Százezer lakosra 6764 bűncselekmény jutott, ami 3,9 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi 6982-höz képest. Súlyos bűncselekmény – például rablás, autólopás vagy lakásbetörés – a lakosság kevesebb mint egy százalékát érintette tavaly.
A közkeletű vélekedéssel szemben az erőszakos bűncselekmények száma is csökkent, a nem német állampolgárságú gyanúsítottak száma pedig gyakorlatilag változatlan – húzta alá Seehofer.
A 2018-as rendőrségi bűnügyi statisztika (PKS) szerint jelentősen – öt százalékot meghaladó mértékben – csökkent egyebek mellett a lopások és rablások száma. Kiemelkedően, 16,3 százalékkal csökkent és most először százezer alá süllyedt a lakásbetörések száma, így a mintegy 42 millió németországi lakóingatlan közül 97 504-be törtek be 2018-ban, az egy évvel korábbi 116 540 után. A zsebtolvajlások száma még nagyobb mértékben, 18,2 százalékkal csökkent, 127 376-ról 104 196-ra. Az autólopások száma 10,7 százalékkal 247 311-re csökkent az előző évi 276 928-ról. A regisztrált erőszakos bűncselekmények száma 1,9 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbi 188 946-ról 185 377-re. Ezen belül a szexuális bűncselekmények száma igen nagy mértékben, 18,2 százalékkal csökkent, 11 282-ről 9234-re.
Ugyanakkor több bűncselekménytípusnál növekedést regisztráltak, így például a kábítószerrel visszaélés eseteinek száma 6,1 százalékkal nőtt, a fegyvertartásról és fegyverhasználatról szóló törvény rendelkezéseit pedig az egy évvel korábbinál 5,5 százalékkal többször sértették meg. A legnagyobb mértékű, 39,9 százalékos növekedést a rendőri intézkedéssel szembeni ellenállás, illetve a rendőrök elleni erőszakos támadás esetében jegyezték fel.
A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek száma 2,9 százalékkal 2 051 266-ra csökkent az egy évvel korábbi 2 112 715-ról. A nem német állampolgárságú gyanúsítottak száma 708 380 volt, ami 3,8 százalékos csökkenés a 2017-es 736 265-höz képest.
A külföldiek közül 165 769-en tartoztak a német bűnügyi statisztika szaknyelvében bevándorlónak nevezett személyek csoportjába. Ez a kategória az országban a menekültügyi rendszer keretében, vagy engedély nélkül tartózkodókat jelöli. Számuk 0,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi 167 268-hoz képest.
Wendt a közmédiának elmondta: valóban kevesebb bűncselekményt jelentettek be a rendőrségnek tavaly, mint egy évvel korábban, „de az emberek mégis egyre inkább félnek”, legfőképpen a terrortámadások veszélyétől és „a közterületet maguknak követelő csoportosulásoktól”.
A pályaudvarokon, sétálóutcákon „lebzselő” fiatal férfiak csoportjai megfélemlítik az embereket, akik „azt is látják, hogy sok gyerek késsel felfegyverkezve megy az iskolába”. A késes támadások száma egyre emelkedik, és az elkövetők „nagyon gyakran migrációs hátterű fiatalemberek” – mondta Rainer Wendt, aláhúzva, hogy nem szabad beletörődni a migráció révén megjelenő bűnözésbe.
Az állam tekintélye és az erőszak állami monopóliuma „olvad, mint jég a napon”, ezt jelzi, hogy egy átlagos napon Németországban harmincnál is több rendőrre támadnak rá, de tűzoltókat, mentősöket, adóhivatali és munkaügyi hivatali alkalmazottakat is tömegesen érnek erőszakos incidensek – tette hozzá.
A többi között arról is szólt, hogy minden második menedékkérő érvényes iratok nélkül érkezik az országba, így nem tudni, vajon vannak-e közöttük „súlyos bűnözők, terroristák, vagy az Iszlám Állam hazatérő harcosai”. Ezért ezeket az embereket a személyazonosságuk tisztázásáig őrizetbe kell venni. Ez régi követelése a szakszervezetnek, de még mindig nem valósult meg – mondta Wendt.
Azzal kapcsolatban, hogy Seehofer a világ egyik legbiztonságosabb országának nevezte Németországot, a DPolG vezetője kiemelte, hogy nem Kambodzsához vagy Szíriához kell viszonyítani a németországi helyzetet, hanem Európához és a korábbi németországi viszonyokhoz. Márpedig Németországban korábban sokkal kevésbé féltek az emberek – húzta alá. Kiemelte, hogy több százezres nagyságrenden történhettek bűncselekmények, amelyeket nem jelentettek be, és így nem is jelennek meg a statisztikában. Ezért a PKS „alkalmatlan eszköz” a biztonság mérésére, és a biztonság egyébként sem csupán a bűncselekmények hiányát jelenti, hanem a félelem nélküli életet is. „A politikának ezzel is foglalkoznia kellene” – húzta alá a szakszervezeti vezető.
