A magyar jogállamiságról és Európa jövőjéről tárgyalt Varga Judit igazságügyi miniszter.
A miniszter Facebook-oldalán azt írta: Hans Dahlgren svéd Európa-ügyi miniszternek a magyar jogállamiságról elmondta, hogy a Magyarországról szóló nemzetközi híreket érdemes fenntartással kezelni, hiszen „azok gyakran egyoldalú véleményeket közölnek, és ez igaz az Európai Bizottság «független és objektív» jelentéseire is”.
Kiemelte, hogy a jogállamisági eljárások „jogi köntösbe bujtatott politikai boszorkányüldözések, amelyek legújabb ékes példája az a támadássorozat, amelyet a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt indítottak hazánkkal szemben.” A bejegyzés szerint a miniszter Stockholmban is határozottan képviselte a magyar álláspontot, miszerint a gyermekek nevelése a szülő kizárólagos joga, ezt pedig Brüsszelnek is meg kell értenie.
Varga svéd kollégájával Európa kihívásairól is beszélgetett. „Hiába választanak el minket hegyek és tengerek, hiába oly különböző a kultúránk, a célunk közös, Európát vissza kell helyezni a globális térképre” – írta, hozzáfűzve: ez csak az erős nemzetállamok okos közösségeként érhető el.
Hangsúlyozta, hogy a magyar vízió továbbra is egyenes és tiszta: „nem akarunk európai birodalomban élni”, az integráció eszköz és nem öncél, ezért az Európai Unió alapszerződéseiből törölni kell az „Európa népei közötti egyre szorosabb egység” célkitűzését, a döntéseket pedig a választott vezetőknek és nem a nemzetközi NGO-knak kell meghozniuk.
„Nemet mondunk a jogállam kiszervezésére” – tette hozzá a miniszter, aki szerint az európai integráció erejét a közös gazdasági sikerek adják, ha az országok együtt nem tudnak sikeresebbek lenni, mint külön-külön, akkor vége az Európai Uniónak. Varga azt írta, hogy a következő évtized „a veszélyes kihívások korszaka lesz”: tömeges migráció és világjárványok fenyegetnek, amelyektől meg kell védeni az európai embereket.
Szerinte emellett helyre kell állítani az európai demokráciát. „Az Európai Parlament zsákutcának bizonyult: kizárólag saját ideológiai és intézményi érdekeit képviseli” – írta, hozzátéve: növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét, Szerbiát pedig fel kell venni az Európai Unióba.
„Nagy öröm számomra, hogy Stockholmban is ennyien voltak kíváncsiak a magyar javaslatokra, és hogy ennyien kapcsolódtak be az Európát átszövő párbeszédbe” – olvasható a bejegyzésben.
