„A Krími Platform elnevezésű kezdeményezés végső célja az Oroszország által 2014 óta megszállva tartott Krím félsziget felszabadítása” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten.
Az államfő szavai szerint a Platform résztvevőinek közös erőfeszítéssel rá kell kényszeríteniük Oroszországot, hogy üljön tárgyalóasztalhoz a Krím Ukrajna fennhatósága alá történő visszatérésének megvitatására.
„Ukrajna és én, személy szerint is, mindent megteszünk a Krím visszaszolgáltatása érdekében, hogy a Krím Ukrajnával együtt Európa részévé váljon. Ehhez minden lehetséges politikai, jogi, elsősorban diplomáciai eszközt felhasználunk” – hangoztatta Zelenszkij.
A Krími Platform egy informális nemzetközi fórum konzultációkra és koordinációra Ukrajna nemzetközi partnereivel annak érdekében, hogy fellépjen a Krím megszállásának következményeivel és az ebből adódó fenyegetésekkel szemben, és végül visszaállítsa a félszigetet fölött az ukrán ellenőrzést.
Beszédében Zelenszkij kifejtette: a Platform elsődleges fontosságúnak tekinti azon nemzetközi politikai álláspontok erősítését, amelyek nem ismerik el a Krím státuszának megváltozását, valamint a terület elcsatolása miatt hozott szankciók megerősítését. Emellett fontosnak mondta az emberi jogok védelmét, a biztonságot, a szabad hajózás szavatolását a Fekete- és az Azovi-tenger térségében, valamint a megszállás környezeti és gazdasági következményeinek leküzdését.
Az ukrán elnök kijelentette: Ukrajna elismeri, hogy egyedül sohasem lesz képes visszaszerezni a Krímet, ezért ehhez partnerei hatékony támogatására van szüksége, valódi tettekre részükről.
A Krímet a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva 2014-ben csatolta el Oroszország Ukrajnától, amit a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el.
A Kreml szerint oroszellenes a kijevi Krími Platform csúcs
Moszkva a Krími Platform elnevezéssel Kijevben megrendezett fórumot Oroszországgal szemben rendkívül barátságtalannak tartja – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „Ezt az eseményt rendkívül barátságtalannak tartjuk hazánkkal szemben. Kategorikusan elutasítjuk az ilyen (a félsziget annektálásának elismerését megtagadó) kijelentéseket egy orosz régió, a Krím ügyében. Ebben a tekintetben a mi hozzáállásunk teljesen egyértelmű – oroszellenes eseményként viszonyulunk hozzá” – mondta a Kreml szóvivője. Szergej Lavrov egy, a krími Szudakban augusztus 12-én megtartott ifjúsági tanácskozáson az Ukrajna által kezdeményezett találkozót olyan gyülekezetnek nevezte, amelyen a Nyugat továbbra is a mai ukrán hatóságok „neonáci és rasszista érzelmeit fogja dajkálni”. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szombaton közölte, hogy Oroszország „rögzíteni fogja a fórumon részt vevő országok álláspontját”, és „levonja majd a megfelelő következtetéseket”. Nyikolaj Akszjonov, a Krím vezetője a Rosszija 24 televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a kijevi tanácskozás híján van a józan észnek és a logikának. Megítélése szerint Ukrajnának sem esélye, sem módja nincs a félsziget feletti ellenőrzés visszaszerzésére.
Áder János szerint a magyarok pontosan tudják, miért érzékeny seb a Krím bekebelezése. „A magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért mi pontosan tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója” – jelentette ki a köztársasági elnök, a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten mondott beszédében. Az államfő hangsúlyozta, hogy Magyarország a „rokon fájdalom” miatt és a nemzetközi jog iránti elkötelezettség okán is határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, az ország területi integritása mellett. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy „ha egy állam – nemzetközi kötelezettségeit semmibe véve – kiszorítja az iskolákból egy nemzeti közösség anyanyelvét, ha az anyanyelv közéleti használatát korlátozza, ha az anyanyelvüket használókat bírságokkal és büntetésekkel fenyegeti, az nemcsak a kisebbségek jogainak súlyos csorbítása, nemcsak nem méltó egy demokratikus elkötelezettségű országhoz, de a többségi nemzetnek sem válik hasznára”.
