Az egyik legnagyobb haszonnal járó üzlet a világon az élelmiszerek hamisítása. Egy uniós felmérés szerint Európában az elmúlt tíz évben a kábítószer után a legnagyobb üzlet ez lett – írja a Békés Megyei Hírlap.
Az egyik legnagyobb haszonnal járó üzlet a világon, az élelmiszerek hamisítása. Egy uniós felmérés szerint Európában, az elmúlt tíz évben a kábítószer után a legnagyobb üzlet lett. Nem is csoda ez, ha belegondolunk például abba, hogy a német élelmiszer-ágazat nagyobb méretű és nagyobb forgalmat bonyolít le, mint a járműipar.
A hamisítható élelmiszerek közül most éppen a borral van baj, méghozzá az Olaszországból érkező borokkal. A hazánkba bejövő tételek közül legutóbb ötvenezer hektolitert zároltak. Három olyan pincészet ellen is jövedéki vizsgálat indult ugyanis Olaszországban, akik exportálnak hozzánk bort. Ezek a nagyüzemek korábban az EU által támogatott lepárlásra termesztettek nagy mennyiségű szőlőt. Ez a fajta támogatás azonban megszűnt, így a lepárlásra szánt bormennyiség felszabadult. Így kerülhetett a piacra a literenként 72–80 forintos folyóbor. Érdemes tudni, hogy egy liter bor előállításához 1,3–1,4 kilogramm szőlőre van szükség, miközben 70–80 forintnál olcsóbban sehol nem lehet a szőlő kilóját megvenni. Magyarországon egy liter bor önköltségi ára ezért mozog 110–120 forint között.
Az olasz bornak azonban nemcsak az ára gyanús. Az is feltűnő, hogy a legtöbb onnan származó bor egységesen 9,5 alkoholfokos, azaz éppen a legalacsonyabb, amit még az Európai Unió borként elismer. Ráadásul a borászok arról is beszélnek, hogy az olasz bor rendelésekor előre meg lehet határozni, mennyi legyen az alkoholfoka. Igaz, míg 2014-ben mintegy 300 ezer, idén már csak 125 ezer hektolitert hoztak be eddig az országba. Hivatalosan – teszik hozzá a gyanakvóbbak, akik szerint papírok nélkül legalább ugyanennyit. Úgy pedig az évi hárommillió hektoliteres magyar piac 18–20 százaléka érkezett külföldről, miközben ezzel a hazai szőlő felvásárlási árát alaposan leverték. Ezekből a behozott borokból ugyanis magyar bornak látszó nedű lesz: vagy azt írják rá: „Magyarországon feldolgozott termék”, vagy apró betűvel azt, hogy az Európai Unió különböző országaiból származó borok keveréke. Érdemes tehát megnézni a címkét.
Nemcsak a borok, minden élelmiszer esetében fontos a tudatos választás. Habár a felmérések szerint a magyar fogyasztó leginkább utcai árusoktól, csomagtartókból, aluljárókban, piacokon vagy vásárokban jut hamis élelmiszerekhez, ezek a termékek gyakorlatilag a kereskedelemben bárhol előfordulhatnak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) azért dolgozik, hogy minél kevesebbszer csaphassák be a gyanútlan vásárlókat.
Helik Ferenc, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője egy korábbi interjúban azt mondta: „Többféle módszere és változata is van az élelmiszer-hamisításnak. Ha egy termékben több a só, vagy a víz, mint az előírás, az is hamisítás, akkor is, ha a fogyasztót ez nem veszélyezteti. Természetesen az már kockázatos, ha egészségre káros összetevővel pótolnak valamit a gyártók, ahogy az is, ha ismeretlen helyről származó húst árulnak, lejárt fogyaszthatósági idejű, vagy romlott terméket átcímkéznek, vagy bármilyen módszerrel újra eladhatóvá tesznek. Ha külföldi terméket adnak el hazaiként, vagy csapvizet ásványvízként, az szintén hamisítás, de vannak olyan csalások is, amelyeket csak laboratóriumi körülmények között lehet kimutatni és bizonyítani.”
Ilyen például, amikor valami értékesebb élelmiszerhez olyan szaporítóanyagot adnak, ami olcsóbb. Lehet így hamisítani paprikaőrleményt, gesztenyepürét, kakaót, ömlesztett sajtot, darált diót, darált húst vagy mézet is. Az utóbbi időben leggyakrabban a védett eredetű szalámi-és kolbásznevekkel, borokkal élnek vissza, és amióta divatosak a bio, házi és kézműves termékek, azzal is egyre többen próbálkoznak, hogy az iparilag előállított élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt így reklámozzák. Nemcsak készterméket: hamisított vetőmagot, növényvédőszert és virágföldet is nagy mennyiségben foglaltak le az elmúlt években.
Habár az európai viszonylatban hazánkban nem jelentős mértékű a hamisítás, nagyon szigorú ellenőrző rendszer működik. A három éve a NÉBIH keretein belül létrehozott Kiemelt Ügyek Igazgatóságához hasonló, szervezetten és célzottan működő felderítő csoport csak Norvégiában és Olaszországban működik az unióban. Utóbbi érthető is, náluk a legelterjedtebb a hamisítás. A rekordnak számító évben, több mint 14 ezer ilyen esetre derült fény és a hatóságok 24 millió kilogramm terméket foglaltak le mintegy 850 millió euró értékben. Kiszámolták: az olívaolaj hamisítás például több pénzt hoz, mint a heroin kereskedelem. A hamisítás főleg olyan termékeket érint, amelyek Made in Italy címkével külföldön is nagy keresletnek örvendenek. Mozzarella sajtok és olívaolajok mellett sűrűn szerepelnek a listán sonkák, vizezett borfajták és szennyezett vízben tenyésztett kagylófélék. Az olasz agrártermelők szövetsége legalább évi 12,5 milliárd euróra becsüli az agromaffia üzleti forgalmát.
LEVESKOCKA, ÉTELÍZESÍTŐ: baj, ha sok só és ízfokozó, de kevés zöldségszárítmány van bennük.
TENGER GYÜMÖLCSEI: halizom fehérjéből és halhús törmelékből préselik, színező-és ízesítőanyagokkal lesz rákhoz hasonlító színe és formája.
SAJTOK: a feta nem mindig feta és a szeletelt sajtokban is előfordulhat növényi összetevő, pedig a sajtban semmi keresnivalója nincs.
NARANCSLÉ: répacukor, kukoricaszirup, kálium-szulfát, grapefruitdarabok, narancspép és más egyéb összetevők keverékéből állítják elő a kívánt narancsízt.
MÉZ: magas kereskedelmi ára miatt hamisítják előszeretettel. Jellemzően különféle cukrokkal, sziruppal, aromákkal dúsítják.
BALZSAMECET: ha színezőanyagot, karamellt vagy cukrot lát az összetevők között, nem balzsamecetet vásárol.
SÁFRÁNY: jellemzően körömvirág, kurkuma, szárított hagyma, glicerin vagy például keményítő hozzáadásával készülnek.
OLÍVAOLAJ: jellemző, hogy olasz termékként próbálják eladni a nem olasz olajat, hogy extra szűzként tüntetik fel a gyengébb minőségű terméket, esetleg közönséges étolajat színeznek meg.
PESTO: napraforgóolaj, kesudió por, só és sajt van a hamisítványban, bazsalikom, fenyőmag, olíva és parmezán helyett.
KÁVÉ: a készen kapható őrölt kávékban gallyak, maghéjak, kukorica, árpa és más gabonák, égetett cukor, glükóz és keményítő nyomait is kimutatták.
