A gyorsan változó biztonsági környezetben egyre több területen jelennek meg új kihívások, amelyekre készülni kell – jelentette ki a honvédelmi miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén.
Benkő Tibor éves meghallgatásán példaként említette a hibrid hadviselést, a terrorizmust, az illegális migrációt és az esetleges újabb járványokat.
Ezért is kiemelten fontosak a budapesti NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ biológiai laboratóriumának kutatásai. Ezek segítik a felkészülést a biológiai, bakteriológiai fegyverekre – mondta Benkő Tibor.
A miniszter közölte: mozgalmas időszakon van túl a Magyar Honvédség, a honvédelmi alkalmazottak, a honvédelmi tárcánál dolgozó civilek. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben a Magyar Honvédség részt vett a koronavírus-járvány elleni védekezésben, és a „kritikus pontokon” most is ott vannak a katonák.
Emellett magyarországi, nemzetközi kiképzéseken, gyakorlatokon is voltak a katonák, bár utóbbiból a járvány miatt kevesebb volt. Évente mintegy kétezer katona vesz részt külföldi misszióban, illetve dolgozik NATO– és EU-készenléti szolgálati beosztásban – tette hozzá.
Benkő megemlítette Magyarország részvételét a mali hadsereget segítő európai erők (Takuba) műveletében is. Mivel az nem NATO, hanem többnemzeti művelet, szükség van az Országgyűlés hozzájárulására. A Száhel-övezetbe küldendő 12 katona munkájáról a nyílt ülésen csak annyit mondott: felderítő munkát végeznek majd az afrikai térségben, a részletekről csak zárt ülésen számolhat be.
A miniszter fontosnak nevezte Magyarország hozzájárulását a nemzetközi műveletekhez. Elmondta, hogy a regionális különleges műveleti parancsnoksághoz a nem NATO-tag Ausztria is csatlakozott, ami jelzi, vannak a térségben más országok is, amelyek fontosnak tartják a régió békéjét és biztonságát.
Benkő részletesen ismertette a honvédelmi költségvetés növekedését és a haderőfejlesztést. Bírálta a korábbi katonai átszervezéseket, amelyek végeredménye szerinte „mindig a létszám- és a védelmi képességek csökkentése volt”. Laktanyákat zártak be, hadkiegészítő parancsnokságokat számoltak fel a nyilvántartásukkal együtt, a hadkötelezettséggel kapcsolatos törvényi előírásokról is megfeledkeztek – közölte.
Emlékeztetett: a washingtoni szerződés 3. cikke „elvárja” a tagországoktól védelmi képességük fejlesztését, amelynek a NATO képességeihez is igazodnia kell. Ezért Magyarország vállalta, „amit eddig is teljesíteni kellett volna”, hogy a honvédelmi költségvetés eléri a GDP 2 százalékos arányát, és a fejlesztésekre legalább a honvédelmi büdzsé 20 százalékot fordítják – mondta Benkő.
Ismertette a honvédelmi és haderőfejlesztési program főbb elemeit, köztük a haditechnikai eszközök beszerzését és a hazafias honvédelmi nevelést. Elmondta: egyre több intézmény csatlakozik a középiskolai rendszerű honvédkadét programhoz. Ez segíti, hogy ne csak korszerű haditechnika álljon a honvédség rendelkezésére, hanem lojális, elkötelezett fiatalok is, akik vállalják a haza fegyveres szolgálatát – jelentette ki.
A miniszter beszámolója végén Stummer János, a bizottság elnöke a honvédségi kibervédelemről kérdezte Benkő Tibort. Halász János, a testület fideszes alelnöke a nyílt ülésen csak a haderőfejlesztés helyzetéről kérdezett, de jelezte, a zárt ülésen a Takuba-műveletről is lesz kérdése. Benkő azt mondta, hogy a haderőfejlesztési program időarányosan halad. Hangsúlyozta, hogy a kiberfenyegetést kiemelten kezelik: szereztek be eszközöket, ezért hozták létre a kibervédelmi akadémiát.
