Franciaország erős Európa megteremtésén kíván munkálkodni, azt akarja, hogy Európa önállóan tehessen lépéseket saját maga, érdekei és értékei védelme érdekében – közölték francia kormányzati tisztségviselők Párizsban.
Az uniós ügyekért felelős külföldi újságírókkal folytatott megbeszéléseiken a francia kormányzati források arról tájékoztattak: az Európai Unió Tanácsának francia elnöksége el akarja érni, hogy Európa képes legyen bárhol és bármikor teljeskörű védelmet nyújtani állampolgárainak.
Franciaország azt kívánja, hogy Európa hatékonyabban megvédhesse saját biztonságát és érdekeit világszinten, még a világűrben is. Növelni kívánja az Európai Unió rugalmasságát és ellenállóképességét, hogy kezelni tudja az újabb kihívásokat, és alkalmazkodhasson a változó feltételekhez.
Kijelentették: a francia uniós elnökség közös uniós védelmi kapacitást kíván megteremteni a külső függőség megszüntetésére. A védelmi és gazdasági kapcsolatok terén az Uniónak ki kell építenie a stratégiai autonómiáját, azon keresztül érvényesítheti ugyanis saját diplomáciai, biztonsági és gazdasági érdekeit – emelték ki.
„A cselekvési képesség döntés kérdése” – fogalmaztak.
Európának megvannak a lehetőségei arra, hogy közösen és egységesen lépjen fel, a „szavak helyébe azonban a gyakorlatiasságnak kell lépnie” – tették hozzá. Az európai biztonság érdekében Franciaország elmélyíteni tervezi partnerségi kapcsolatait a transzatlanti, valamint az afrikai, és csendes-óceáni térségben egyaránt – mondták.
A Kazahsztánban kialakult helyzetre vonatkozóan azt közölték: Franciaország elítél minden erőszakot, és visszafogottságot vár, valamint széleskörű párbeszéd megkezdését minden érdekelt fél bevonásával.
Az uniós szankciók hatékonyságára vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondták: a megszorító intézkedések önmagukban nem oldják meg a konfliktusokat. Alkalmasak azonban a nemzetközi kötelezettségek megsértését jelentő tevékenységek vagy cselekedetek leállítására, intézkedések visszavonására, szándékok megváltoztatására – tették hozzá.
Franciaország Szlovéniától vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Párizs 1950 óta tizenharmadik alkalommal tölti be az EU soros elnöki tisztét, utoljára 2008-ban Nicolas Sarkozy elnöksége alatt jutott rá ez a feladat. Elnökként Párizs most közel négyszáz találkozót és konferenciát szervez, köztük február 17-18-án EU-Afrika csúcstalálkozót, valamint március 10-11-én informális EU-csúcsértekezletet.
A június 30-ig tartó francia elnökségnek az Újraindítás, Erő és Összetartozás (Relance, Puissance, Appartenance) jelmondattal meghirdetett céljai között szerepel az európai stratégiai szuverenitás meghatározása azért, hogy Európa megerősödjék és önállóvá váljék a világban, valamint egy, a határait ellenőrizni képes egységes és demokratikusabb Európai Unió létrehozása. Prioritásai között szerepel továbbá a koronavírus-járvány kezelése, a szociális Európa erősítése, a klímacélok és a gazdasági fejlődés összehangolása, az erős határvédelem kialakítása és schengeni övezet reformja.
