A kínai néphadsereg harckészültségi őrjáratot tartott Tajvan közelében, vízen és levegőben az amerikai-tajvani „szövetkezés” elleni lépésként. A tajvani védelmi miniszter az előző nap arról számolt be, hogy harminc kínai repülőgép megsértette a sziget légvédelmi övezetét.
Si Ji, a hadtestparancsnokság szóvivője közleményében azt írta: az Egyesült Államok az utóbbi időben több olyan lépést tett, amellyel bátorította a „tajvani szakadár erőket”. Figyelmeztetett, hogy az ilyen lépések veszélybe sodorják a szigetet. Emellett azzal vádolta meg Washingtont, hogy „mást mond, mint amit tesz”.
Joe Biden amerikai elnök a múlt heti tokiói látogatása során kijelentette, hogy Tajvan kínai megtámadása esetén az Egyesült Államok katonailag is kész lenne beavatkozni. Amerikai tisztségviselők később egyértelműsítették: az elnök ezzel nem arra utalt, hogy bármilyen változás történt volna Washington Tajvan-politikájában.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter múlt csütörtökön ismertette az Egyesült Államok új Kína-politikáját, és megismételte, hogy az Egyesült Államok álláspontja Tajvannal kapcsolatban nem változott. Miközben az amerikai felet törvény kötelezi arra, hogy szükség esetén megfelelő fegyverekkel lássa el a Kína által saját területének tekintett szigetet, Washington elkötelezett az „egy Kína politika” mellett. Az Egyesült Államok nem támogatja Tajvan függetlenné válását, de ellenzi a status quo egyoldalú megváltoztatását bármelyik fél részéről – hangsúlyozta Blinken.
A kínai hadsereg szerdai közleménye arra nem tért ki, hogy pontosan mikor tartották az őrjáratot. A tajvani védelmi miniszter viszont hétfőn közölte: 30 kínai repülőgép – köztük húsz vadászgép – megsértette Tajvan légvédelmi zónáját, emiatt készültségbe helyezték a tajvani légvédelmet.
