Megszakította az együttműködést az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság boszniai nagykövetségeivel a boszniai Szerb Köztársaság kormánya, mert indoklásuk szerint Washington és London beleavatkozott az ország belügyeibe, és a daytoni megállapodás ellen dolgozott – olvasható a Banja Luka-i közleményben.
A többségében szerbek lakta országrész kormánya azt is közölte csütörtök este, hogy mindaddig nem veszik fel újra a kapcsolatot a diplomáciai képviseletekkel, amíg a két érintett ország nem hagy fel azzal, hogy bele akarjon avatkozni Bosznia-Hercegovina belügyeibe, ez a viselkedés ugyanis nem egyeztethető össze az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság Bosznia-Hercegovinával fenntartott hivatalos politikájával.
Csütörtökön Milorad Dodik, az országrész elnöke is arról beszélt, hogy London és Washington negatívan és ellenségesen viselkedik a boszniai szerbekkel szemben, ezért feltehetően meg kell majd szakítani velük a kapcsolatot.
Dodik ellen mind az Egyesült Államok, mind az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be az országrészének elszakadását hirdető retorikájára, korrupcióra és a daytoni békemegállapodás aláásására hivatkozva.
A szarajevói amerikai nagykövetség szerint a kapcsolatok megszakítása „újabb lépést jelent azon a veszélyes úton, amelyet Dodik választott”. Ez az elszigetelődés és az autokrácia felé vezető út, ami pedig nem használ a boszniai Szerb Köztársaságban élőknek. A Twitteren közzétett üzenet szerint Washington továbbra is segíti az ott élőket, ugyanakkor „nem nyújt segítséget egy olyan kormánynak, amely autoriter gyakorlatot alkalmaz saját lakosai ellen, a jó szándékú nemzetközi segítséget pedig alkotmányellenes és Dayton-ellenes tevékenységre fordítja”.
A brit nagykövetség szerint is ártalmas a döntés, ugyanakkor rámutattak, hogy kizárólag Bosznia-Hercegovinának mint államnak van joga arról dönteni, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat egy másik országgal.
Az 1991-1995-ös délszláv háborút az 1995. november 21-én az amerikai Daytonban megkötött keretmegállapodás zárta le, amelyet az akkori Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina vezetői írtak alá. Ennek folyományaként Bosznia-Hercegovina függetlenné vált az egykori Jugoszláviától, de az országot két entitásra osztották: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A bosnyák-horvát föderáció további részekből, kantonokból áll. A daytoni szerződés alapján a két, nagy önállóságot élvező entitásnak külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, a két államalakulatot gyenge központi kormány köti össze. Dodik az utóbbi több mint húsz évben többször is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.
