Október végén Szegeden rendezi meg a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) Csongrád megyei szervezete a VIII. Országos Magánnyomozó Konferenciát.
A rendezvény egyik fókuszterülete a magánnyomozással kapcsolatos jogszabályi háttér, amelynek az a tény ad külön aktualitást, hogy 2011. január 1-jétől – a személy- és vagyonőrökhöz, és a biztonságtechnikai tervező-szerelőkhöz hasonlóan – már a magánnyomozóknak sem lesz kötelező a szakmai kamarai tagság. (Az SZVMSZK Csongrád Megyei Szervezetének konferenciáján Dr. Borai Ákos jogi szakértő ad betekintést a magánnyomozói tevékenységet érintő legfontosabb jogszabályi változásokba.)
Megkeresésünkre Herczeg Anna, az SZVMSZK alelnöke, a kamara magánnyomozói tagozatának vezetője rámutatott: Magyarországon a jogi szabályozás együtt kezeli a személy-, a vagyonvédelmi és a magánnyomozói tevékenységet. A magánnyomozói tevékenység leginkább a magánbiztonsági ágazathoz kapcsolható, társadalmi igényt kielégítő, kiemelten bizalmi szolgáltatás. A magánnyomozók fontos elemei a gazdasági szférának, jelentős bűnmegelőző tevékenységet fejtenek ki – például az üzletkötés előtti preventív ellenőrzésekkel. A magánnyomozás a személy-vagyonvédelmi tevékenységtől eltérően azonban a belsőpiaci irányelv és a szolgáltatási törvény alapján nem tartozik a magánbiztonsági szolgáltatások körébe, ezért a magánnyomozó vállalkozásoknak 2012. január 1-jétől nem kell működési engedélyt kérni, de bejelentési kötelezettségük lesz a rendőrhatóság felé.
A kétnapos konferencia mindemellett az Európai Unió tagállamainak a magánnyomozói tevékenységgel kapcsolatos szabályozásával is foglalkozik. (A témában Dr. Mészáros Bence, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanársegédje (Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék) tart előadást.)
Az Európai Unióban nincs egységes gyakorlat, országonként eltérő az engedély és a jogosítványok kiadás.
A magánnyomozói tevékenységet Magyarországon a 2005. évi CXXXIII. törvény szabályozza, amely Európában a legszigorúbb szabályozások közé tartozik.
A magánnyomozói tevékenység személyes végzésére jogosító igazolvány kiváltásakor komoly feltételeknek kell megfelelni, ugyanakkor az információbeszerzés lehetőségei korlátozottak, a magánnyomozókra vonatkozó rendelkezések ellentmondásosak – vélekedett Herczeg Anna. A szakértő szerint szükség volna egy olyan új jogi szabályozásra, amely figyelembe veszi a szolgáltatás iránti társadalmi igényt, nagyobb teret, több jogosultságot engedne a jogszerűen működő magánnyomozóknak és szigorúan szankcionálná az engedély nélküli magánnyomozói tevékenységet. A határon átnyúló együttműködések iránti igény megnőtt Magyarország uniós csatlakozásával. A kapcsolatok kialakításában, az együttműködésben a szakmai szervezetek fontos szerepet kaptak.
Az etikai szabályok fontosságára világít rá az IKD (Nemzetközi Detektív Szövetség) törekvése, mely az uniós országokban szeretné elfogadtatni a Közös Minimum Standard-et (CMS), egységes feltételrendszert, melynek alapelveit 2007 őszén írták alá a tagszervezetek Zaragozában – köztük a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara is.
A rendezvényen ezen felül Fialka György, a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesületének (MBVE) elnöke a pénzintézeti bűncselekményekkel összefüggő magánnyomozásról tart előadást. A VIII. Országos Magánnyomozó Konferencián szó esik majd a modern üzleti hírszerzésről, az adatvédelmi jog általános kérdéseiről is.
Időpont: 2011. október 27-28.
Helyszín: Forrás Hotel, Szeged
Forrás: Biztonságpiac.hu