Naftali Bennett izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy Izrael nem vesz részt a megállapodásban Iránnal és nem is köti az atomalku – jelentette a Jediót Ahronót című újság.
„Megőrizzük cselekvési szabadságunkat. A kihívások formáltak, megerősítettek bennünket, és nagyrészt ezek tettek azzá, amilyenek vagyunk. Ennek a kihívásnak is meg tudunk felelni” – mondta az izraeli miniszterelnök az Iránnal zajló nukleáris tárgyalások folytatása előtti beszédében kedd reggel egy a herzliai Reichman Egyetemen tartott konferencián.
„Amikor kevesebb mint hat hónappal ezelőtt beléptem a miniszterelnöki hivatalba, megdöbbentett a retorika és a tett közötti szakadék. Izrael elaludt az Irán és a nagyhatalmak közötti nukleáris megállapodás aláírása után. A 2015-ös, első nukleáris megállapodás után elkövetett hiba nem fog megismétlődni” – bírálta a kormányfő elődje, Benjámin Netanjahu Iránnal szembeni politikáját.
Noha az izraeli kormány korábban azt mondta, hogy nyitott lenne új nukleáris megállapodásra, amely szigorúbb korlátozásokat határoz meg Iránnal szemben, Bennett beszédében elzárkózott az új egyezménytől. „Bonyolult időknek nézünk elébe. Lehetséges, hogy vitáink lesznek a legjobb barátainkkal is” – mondta az Iránnal szemben diplomáciai megoldásra törekvő washingtoni politikára utalva.
„Irán három évtizede Izrael első számú ellensége” – emlékeztetett a miniszterelnök beszéde elején. „Hatalmas erőforrásokat szánt titkosan és nyíltan az ország az iráni katonai, politikai, gazdasági, technológiai fenyegetés leküzdésére” – tette hozzá. „Irán nukleáris programja rendkívül fejlett, urándúsítása kifinomultabb és szélesebb körű, mint valaha. A nukleáris program előmozdítása mellett Irán következetesen minden oldalról milíciákkal és rakétákkal vette körül Izraelt” – hangsúlyozta Bennett.
„Izrael szilárd gazdasággal, világelső kibereszközökkel, demokráciával és legitimitással rendelkezik” – mondta a kormányfő. „Irán sokkal sebezhetőbb, mint gondolnánk. Az iráni rezsim korrodálódik, 1979 óta a legszélsőségesebb pontján található. Nem tudja ellátni vízzel polgárait, gazdasága gyenge, a kormány korrupt, erővel és félelemmel irányítja az országot” – vélekedett Bennett.
A konferencián szintén felszólaló Beni Ganz védelmi miniszter elmondta, hogy az izraeli hadsereg 2018 februárjában elfogott egy Ciszjordániába TNT robbanóanyagot szállító drónt, amelyet Irán indított útnak egy szíriai repülőtérről. „Irán Izrael megsemmisítésére törekszik, és ez válaszlépésekre kötelez bennünket” – hangsúlyozta a védelmi miniszter.
Ganz szerint Irán nem csak Izraelre jelent veszélyt, ugyanis előbb a térség urává szeretne válni, majd világuralmi célokra törekszik, és olyan szélsőséges ideológiát próbál terjeszteni, amelyben az emberi jogokat lábbal tiporják, az LMBT-közösség tagjait felakasztják, a nőket marginalizálják, az erőforrásokat a rezsim számára összpontosítják.
„Először Damaszkuszt, majd Berlint foglalják el” – idézte módosítva Leonard Cohen előbb Manhattant, majd Berlint említő dalát. Ganz hangsúlyozta, hogy a világnak számos cselekvési lehetősége van az iráni fenyegetéssel szemben, egyaránt támaszkodni kell a politikai, a gazdasági és a katonai eszközökre.
Irán és a világ vezető hatalmai – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország és Oroszország – 2015-ben, több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról. Az egyezmény értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump volt amerikai elnök viszont 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, majd visszaállította a korábbi szankciókat is, ezért Irán a megengedettnél több urániumot kezdett előállítani.
Az atomalku újjáélesztéséről szóló egyeztetések áprilisban kezdődtek Bécsben, de megrekedtek, miután Ebrahím Raiszi vette át az elnöki tisztséget Iránban. A megbeszélések a tervek szerint november 29-én folytatódnak.
