A szülői felügyelet rendezése során a gyerek meghallgatása lehetőség és nem kötelezettség – hangsúlyozta a Fővárosi Törvényszék általános elnökhelyettese a bíróság szerdai sajtótájékoztatóján.
Ocskó Katalin hozzátette: a bíróság nemzetközi kötelezettségének tesz eleget, amikor lehetőséget ad az ítélőképessége birtokában levő gyermek meghallgatására.
Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék szóvivője azt hangsúlyozta, hogy augusztustól hatályos a polgári törvénykönyv módosítása, amelyet egy európai uniós jogszabály, az úgynevezett a Brüsszel II rendelet tett szükségessé. Ez előírja: a szülői felügyelet rendezésekor kötelező a gyermeket tájékoztatni arról, hogy a véleményét elmondhatja a bíróságon. Hozzátette: bár a törvény ezt értesítésként fogalmazza meg, valójában egy tájékoztató.
Nem idézés tehát, a gyereknek nem kell megjelennie a bíróság előtt, pusztán egy tájékoztatóról van szó, amelyben próbálták a gyerekek nyelvére lefordítani a jogi szöveget – hangsúlyozta a szóvivő az értesítésekkel kapcsolatos félreértésekre reflektálva. Ha ez elmarad, akkor az Európai Unió más tagállamaiban a magyar bíróság ítéleteit nem hajtják végre, vagyis ez a tájékoztató az ítéletek végrehajthatóságának előfeltételét jelenti – tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy kit lehet ítélőképessége birtokában álló gyermeknek tekinteni, Szabó azt mondta: ennek nincs pontos szabályozása. Hozzátette: azt a kiskorút tekintik ilyennek, aki életkora, értelmi és érzelmi fejlettsége alapján képes a meghallgatásakor felfogni, hogy az őt érintő tények és döntések milyen tartalommal bírnak, és a várható következményekkel is tisztában van. A szóvivő arra is kitért, hogy a bírói döntés nemcsak a gyerek véleményén alapul, az egy adalék a többi adat, körülmény mellé, amelyeket mérlegelve a bíróság a döntését meghozza.
Ocskó is a meghallgatás lehetőségét emelte ki, kitérve az ítélőképesség kérdésére is. Bíróként ő is találkozott már olyan nyolc évessel, aki az ítélőképessége birtokában volt,de olyan 12 évessel is, akinek nem volt még rálátása a történtekre és nem tudta felfogni az eljárás lényegét – mondta. Mindez a gyermekek jogainak az érvényesülését szolgálja – hangoztatta, megjegyezve: a bírák évek óta olyan érzékenyítő képzéseken vesznek részt, amelyeken arról van szó, hogy miként kell egy gyermeket meghallgatni.
Sosem kérdezik meg a gyerekektől, hogy kivel szeretne élni, mi legyen a döntés, ki gyakorolja a szülői felügyeletet, kinél helyezzék el – mondta Ocskó. Hozzátette: a bíróság szeretné megismerni a gyereket, akinek a jövőjéről döntenek. Az értesítésről szólva hangsúlyozta: nem pusztán a gyereknek küldik meg, hanem a szülőket is értesítik róla. Hozzátette: a szülő kötelezettsége az együttműködés és a tájékoztatás.
Az eljárást Ocskó jogi ajtónak nevezte, amely nyitva áll a gyerekek előtt. Rámutatott: a gyerekek egyre jogtudatosabbak, van kiskorú, aki maga kér távolságtartást az őt bántalmazó szülőjével szemben. Kérdésre válaszolva elmondta: nincs alsó életkori határa az értesítési kötelezettségnek. A kezdeti tapasztalatokról Ocskó azt mondta, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon – mint a legnagyobb kerületi bíróságon – már több gyermek jelentkezett meghallgatásra.
Ocskó arra a kérdésre, hogy miként tudják értesíteni az olvasni még nem tudó kiskorút, azt mondta: a szülő ismeri a gyerekét, tudja, miként lehet elmagyarázni neki ezt a lehetőséget.
Arra a felvetésre, hogy – alsó korhatár hiányában – akár egészen kicsi gyerekek is kaphatnak értesítést, Ocskó azt mondta: a gyakorlat most van kialakulóban, mindig az adott ügyben kell a bírónak mérlegelnie, van-e lehetőség a gyermek meghallgatására. Nyilvánvaló – folytatta -, hogy egy 2 éves gyerekkel nem tud a bíró úgy elbeszélgetni, mint egy 13 évessel. Ha viszont a kisgyereket a családban netán bántalmazták, és megkérik, hogy mutassa meg, hol ütötték meg, azt meg tudja tenni – tette hozzá.
