Összeegyeztethetetlen az Emberi Jogok Európai Egyezményével az a szabályozás, ami életfogytig tartó büntetés esetén csak negyven év szabadságvesztés elteltével teszi lehetővé a feltételes szabadlábra helyezést – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).
Az emberi jogi bíróság egy magyar ügyben hozott ítéletének indoklásában azt írta: az Emberi Jogok Európai Egyezményének az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmára vonatkozó, 3. cikkének megsértését jelenti, ha az érintettek ügyében hozott döntés életfogytiglani börtönbüntetés kiszabására vonatkozik, feltételesen szabadlábra azonban csak negyven év szabadságvesztés után bocsáthatók.
Az emberi jogi bíróság megállapította, hogy az ilyen ítéletek valójában nem kínálnak valós kilátást a szabadulásra, és mint ilyen, nem egyeztethetők össze az egyezménnyel.
Az ügy előzménye, hogy két magyar állampolgár fordult az EJEB-hez. Egyikük, akit emberölés miatt ítéltek el, azzal érvelt, hogy szabadulása legkorábbi időpontjának meghatározása ellentétes a bíróság ítélkezési gyakorlatával, továbbá embertelen bánásmódot jelent. A másik felperest 2010 szeptemberében, a büntető törvénykönyv akkor hatályos cikkei alapján feltételes szabadlábra bocsátás nélkül ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre. Érvelése szerint az eljárás ellentétes Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerinti kötelezettségeivel.
A strasbourgi bíróság elutasította a magyar kormány vonatkozó kifogásait azzal érvelve, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása csak akkor összeegyeztethető az egyezménnyel, ha a szabadulás lehetőségét és a felülvizsgálat lehetőségét a kezdetektől fogva tartalmazza. Mivel a magyar jog nem rendelkezik ilyen felülvizsgálat lehetőségéről, a teljes életfogytiglani büntetés nem felel meg az egyezmény 3-as cikkében foglalt normáknak – állapították meg.
Megjegyezték: a nemzetközi jog egyértelműen támogatja egy olyan célzott nemzeti mechanizmus létrehozását, amely az életfogytiglani büntetés kiszabását követően legkésőbb 25 éven belül garantálja a felülvizsgálatot, ezt követően pedig további időszakos felülvizsgálatokat.
Az EJEB az egyik felperes esetében háromezer euró (mintegy egymillió forint) a másik felperes számára pedig 10 600 euró (mintegy négymillió forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot.
