Jogalap nélküli gazdagodás miatt a Debreceni Járásbíróság kedden, nem jogerősen arra kötelezett egy elítéltet, hogy fizesse vissza a magyar államnak az általa a perújítás előtt kártalanításként kapott húszmillió forintot – közölte Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék szóvivője.
A bűncselekmény 1999 márciusában történt Újszentmargitán; betonvassal ketten brutálisan bántalmaztak egy sértettet, aki meghalt. A helyszínről egy antennát vittek el az elkövetők.
A bíróság az első- és a másodfokú eljárásban bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat, idősebb Burka Ferencet – akit a keddi közleményben csak a neve kezdőbetűivel jelölnek – és fiát. Az ítélet után – az előzetes letartóztatás miatt – 2007-ben az idősebb férfi 20 millió, ifjabb Burka Ferenc 25 millió forint kártalanítást kapott. (1999 és 2005 között 2127 napot, illetve 2138 napot töltöttek előzetesben.)
Később két tanú terhelő vallomása miatt perújítási nyomozás indult, amelynek során új tárgyi bizonyíték került elő, illetve titkos adatszerzés útján új információ jutott a nyomozóhatóság birtokába. A perújítási eljárásban első fokon társtettesként elkövetett emberölés miatt 12 év, illetve 10 év fegyházra ítélték a vádlottakat, majd másodfokon ezt 9 évre, illetve 7 év 6 hónapra enyhítette a Debreceni Ítélőtábla 2018-ban.
A kártalanítás visszatérítésére kezdeményezett polgári eljárás a két elítélt esetében elkülönült. Ezúttal a Debreceni Járásbíróságon az idősebb férfi ügyében hirdettek határozatot. A felperes magyar állam a keresetében kártalanítás visszafizetése jogcímen húszmillió forint és annak 2018. szeptember 14-től járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, ezt a Debreceni Járásbíróság kedden nem jogerősen megítélte – jelezte a szóvivő.
Dobó tájékoztatása szerint a bíróság nem osztotta az alperes azon álláspontját, amely szerint csak azokban az esetekben lehet visszakövetelni a büntetőeljárási törvény alapján a kártalanítást, amelyekben per nélkül fizetett az állam a fogvatartottnak, míg ha korábban perben döntöttek a kártalanításról, a jogerős polgári peres határozat jogerejét előbb le kell rontani perújítással.
A bíróság rámutatott: a büntetőeljárásról szóló törvényben szabályozott, a kártalanítás visszakövetelésére vonatkozó önálló jogintézmény megalkotásával a jogalkotó speciális jogintézményt teremtett. Ez jogalapot nyújt az állam számára az utóbb jogalap nélkülivé vált kártalanítás visszakövetelésére a kártalanítási perben lefolytatandó rendkívüli perorvoslati eljárás nélkül.
Nem találta a bíróság alaposnak az alperes által előterjesztett elévülési kifogást sem. Indokolásában kiemelte: a kártalanítás visszakövetelésére a Debreceni Ítélőtábla 2018. szeptember 13-án jogerőre emelkedett ítéletével nyílt lehetőség. Így a kártalanítás visszakövetelése szempontjából ez a dátum tekinthető az elévülés kezdő időpontjának. Az ötéves általános elévülési idő figyelembevételével a kártalanítás visszakövetelése iránti igény erre tekintettel nem évült el.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye – jelezte a szóvivő.
