Lejárt Kajári Ferencnek, a Magyar Honvédség vezérőrnagyának a megbízatása a NATO parancsnoksága alatt Koszovóban működő nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR élén.
Kajári egy éven át volt a KFOR 26., egyúttal első magyar parancsnoka. A vezérőrnagy búcsúinterjút adott a pristinai KosovaPress.com című hírportálnak, amelyben értékelte az utóbbi egy évet, és leszögezte, hogy jelenleg nyugodt a helyzet Koszovóban. Mint mondta: az utóbbi évben számos esemény történt a biztonság terén, például kitört az ukrajnai háború, de Koszovó északi részén is tiltakozások voltak nyáron. Rámutatott, hogy amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, akkor a koszovóiakon is látszódott bizonyos feszültség és félelem, de ez később elmúlt.
Kajári elmondta, a KFOR folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és nem tapasztalt biztonsági fenyegetést Koszovóval szemben az ukrajnai háború miatt. Hozzátette: a biztonsági helyzet most stabil az összes önkormányzatban, ott is, ahol többségében szerbek élnek, és ahol július 31-én zavargások törtek ki, miután a koszovói kormány arra kötelezte volna az országban élő szerbeket, hogy ne szerb, hanem koszovói rendszámtáblát használjanak. A koszovói szerbek válaszul útakadályokat állítottak fel, és a KFOR tudomása szerint néhányuknál fegyver is volt, ami biztonsági szempontból veszélyessé tette a helyzetet. A vezérőrnagy kijelentette, hogy a szerb és az albán fél felelősségteljes viselkedésének köszönhetően végül sikerült megoldani a helyzetet.
„Nem szeretnék felelősöket keresni. Minden politikusnak és minden vezetőnek mérlegelnie kell a szavait, és el kell kerülnie, hogy a túlzások a helyzet fokozódásához vezessenek. A legfontosabb arra törekedni, hogy tárgyalások útján szülessen megállapodás, emellett pedig kerülni kell az egyoldalú lépéseket, különösen az erőszakos cselekedeteket, mert nem ezek jelentik a megoldást” – fogalmazott a vezérőrnagy.
Emlékeztetett arra, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd már hosszú évek óta folyik, célja pedig a helyzet rendezése a felek között. Mint mondta: a kérdéses témákat azon a szinten kell rendezni, és akkor elkerülhetők lesznek a júliusihoz hasonló helyzetek. Kajári értékelése szerint az utóbbi egy évben a KFOR-nak sikerült ugyanolyan jól működnie, mint az előző parancsnokságok idején, és az megvédte a békét és a biztonságot Koszovóban.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A KFOR-t 1999-ben a szerb-koszovói konfliktus lezárása után hozták létre annak érdekében, hogy fenntartsa a békét Koszovóban.
Kajári többször teljesített már külszolgálatot. Először 1996-ban a bosznia-hercegovinai rendezést támogató IFOR misszióban volt összekötő és felderítő tiszt, majd az Afrikai Unió szudáni missziójában szolgált európai uniós tanácsadóként, Afganisztánban pedig egy ciklusban az északi régió felderítési főnöke volt.
A 28 ország mintegy négyezer katonáját tömörítő KFOR-t a következő egy év során az olasz Angelo Michele Ristuccia vezérőrnagy irányítja majd.
