Először irányítja majd magyar tábornok az Európai Unió (EU) bosznia-hercegovinai műveletét, az EUFOR Althea missziót. A posztot 2024 januárjától egy éven át betöltő Sticz László egy tévéműsorban azt mondta: Magyarország biztonsági helyzetére is befolyással van az, ami a Nyugat-Balkánon történik.
A vezérőrnagy utalt arra: a magyar védelem- és biztonságpolitikai alapelvek rögzítik, hogy Magyarország biztonsága a környező országok biztonsági helyzetétől függ.
A Nyugat-Balkánnak, beleértve Koszovót és Bosznia-Hercegovinát is, jelenleg olyan markánsak a kockázati tényezői, hogy az ottani helyzet alakulására mindenféleképpen oda kell figyelni – hangsúlyozta.
Hozzátette, ha van lehetőség befolyásolni a helyzet alakulását, azt meg kell tenni, hogy „a saját biztonságunkat is garantáljuk”.
Sticz kiemelte, a misszió irányítójaként legfontosabb teendője, hogy az EU égisze alatt, az ENSZ felhatalmazásával és iránymutatásával hajtsa végre feladatát, amely Bosznia-Hercegovina kormányának támogatását jelenti.
A vezérőrnagy a magyar katonákat méltatva azt mondta: jól felkészített, speciálisan gondolkodó emberek, feladataikat képesek bármilyen körülmények között ellátni, és ez a képesség a legjobbak közé emeli őket a külföldi missziók teljesítésében.
„A megbízhatóság az, amely a legfőképpen jellemző a magyar katonákra, és ez rendkívül fontos nemzetközi missziós hadszíntereken” – hangoztatta. Hozzáfűzte: azokban a missziókban, amelyekben eddig részt vett, mindenhol elismerően szóltak a magyar katonák tevékenységéről, hozzáállásáról.
Sticz szólt arról is, hogy nemzetközi misszióban szolgálni mindig kihívás a katonáknak, hiszen feladataikat a családjuktól távol, speciális körülmények között hajtják végre.
A NATO további védelmi erőket küld Koszovóba
A NATO további védelmi erők mozgósítását engedélyezte Koszovóba – jelentette be a szervezet. A NATO irányítása alatt álló koszovói békefenntartó haderő (KFOR) jelenlétét május óta megerősítették a régióban, a szervezet pedig úgy döntött, hogy engedélyezi további csapatok bevetését a kialakult feszültség csökkentésére. Azt egyelőre nem pontosították, hány osztagot küldenek és mely szövetséges országokból. A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak.
