Átlépte az egymilliót pénteken az aláírások száma azon a petíción, amely Tony Blair egykori brit munkáspárti miniszterelnök lovagi címének visszavonását követeli.
Blairt II. Erzsébet királynő emelte lovagi rangra. A volt kormányfő magas kitüntetésére a múlt hétvégén derült fény, amikor az udvar közzétette az uralkodói elismerések hagyományos újévi listáját. A change.org petíciós portálon alig néhány órával később megjelent egy felhívás, amely szerint éppen Tony Blair az a személyiség, aki a legkevésbé sem érdemel meg semmiféle állami kitüntetést, nem beszélve olyan elismerésről, amelyet személyesen az uralkodó adományoz.
A petíció szerint Blairt – akinek miniszterelnöksége idején Nagy-Britannia a hatalmas társadalmi tiltakozás ellenére részt vett a 2003-ban kezdődött iraki háborúban – személyes felelősség terheli számtalan ártatlan civil haláláért, és emiatt háborús bűncselekmények vádjával törvény elé kellene idézni. A felhívás követeli, hogy Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezze II. Erzsébet királynőnél Blair lovagi kitüntetésének visszavonását.
A petíciót aláírók száma péntek este átlépte az egymilliót, és percenként továbbra is több százzal nő a csatlakozók száma. Blairt a 95 esztendős királynő a világ egyik legexkluzívabb lovagi közössége, az Order of the Garter, a III. Eduárd király által 1348-ban alapított térdszalagrend tagjává avatta. Az Order of the Garternek, a legmagasabb brit lovagi rendnek egyszerre legfeljebb 25 tagja lehet. Mindig tagja a mindenkori uralkodó, aki a többi 24 helyre saját illetékességében, kormányzati ajánlás nélkül nevezhet ki új tagokat.
A férfiak a Sir, a rend női tagjai a Lady előnév viselésére jogosultak, vagyis a volt munkáspárti kormányfő hivatalos megszólítása Sir Tony Blair. Blair 1997 és 2007 között állt a brit kormány élén, és egymás után három parlamenti választást nyert a Munkáspárt – a jelenlegi legnagyobb brit ellenzéki erő – vezetőjeként, rekordot döntve ezzel a párt történetében.
Blair megítélésén azonban nagyon sokat rontott a közvetlen brit katonai részvétel az iraki háborúban, amely már a kezdete előtt rendkívül népszerűtlen volt Nagy-Britanniában: a hadműveletek megindulása előtti hétvégén 2,5 milliós tömeg követelte Londonban, hogy a brit fegyveres erők ne kapcsolódjanak be a háborúba. Ez volt minden idők legnagyobb tüntetése Nagy-Britanniában. A közvéleményt végképp Blair ellen hangolta az iraki háború hátterének feltárására indult brit vizsgálat eredménye.
A brit politikatörténetben példátlan kiterjedésű és időtartamú vizsgálat, amely Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata vezetésével 2009-ben kezdődött és 2016-ban zárult, kimondta: 2003 márciusában, a háború kezdetének időpontjában Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje – a katonai beavatkozás hivatalos indoklásával ellentétben – nem jelentett közvetlen fenyegetést a külvilágra.
A Chilcot-bizottság tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas jelentése szerint legalább 150 ezer, „de valószínűleg ennél is sokkal több” iraki vesztette életét a háborúban és a fegyveres beavatkozás utáni káoszban. A vizsgálati jelentés szerint az áldozatok nagy többsége civil volt.
