Megkezdődtek a Hadik, a leghuszárabb huszár című kalandfilm forgatási munkái, a nagyjátékfilmet a tervek szerint január 12-ig forgatják az ország különböző pontjain, a felvételeket Mohácson kezdik és a Vajdahunyad várában zárják majd – tudatták a film készítői.
Mint írják, a híres berlini csata külső jeleneteinek nagy részét Babatpusztán, a csata belső jeleneteit a komáromi erődben, a romantikus jeleneteket pedig javarészt Keszthelyen rögzítik. A film főszereplője Trill Zsolt, mellette többek között Szabó Győző, Molnár Áron, Horváth Lili, Julia Jakubowska, Reviczky Gábor, valamint Trokán Péter színészek szerepelnek.
A Nemzeti Filmintézet támogatásával készülő produkció rendezője Szikora János, akit Steve Dent, a Marvel-filmek, valamint a Robin Hood és Az ember gyermeke akciórendezője segít, de technikai rendezőként Dyga Zsombor filmrendező is jelen van a stábban. A film vezető operatőre Győri Márk, akinek a munkái közül a legismertebb a Peter Strickland rendezte Varga Katalin balladája vagy a Matt Palmer rendezte Calibre. Az alkotói csapat tagja Takács Gergely VFX supervisor és producer, aki dolgozott többek közt Midsommar (Fehér éjszakák) című horrorfilmben és a Shadow and Bone (Árnyék és Csont) fantasy Netflix-sorozatban, valamint a Distant című sci-fi filmen – emlékeztet a kommüniké.
„Huszárokról filmet forgatni csodálatos lehetőség! Hiszen olyan emberekről szól, akikben ritka módon ötvöződött a kalandvágyó merészség és az erkölcsi tartás. Ez volt a huszárvirtus ethosza!” – idézi az összegzés Szikorát.
A kaszkadőrök Gulyás-Kiss Zoltán, akció rendező, kaszkadőr szakértő, többszörös Guinness rekorder vezetésével készültek fel a forgatásra, aki többek között a Kontroll, az Örök tél, az Oscar-díjas Saul fia kaszkadőr szakértője is volt. Gulyás-Kiss emlékeztetett: „A filmben rengeteg kaszkadőr dolgozik majd, hogy az akciójelenetek, a csaták tökéletesek lehessenek. Többféle fegyvert is használunk, lesznek egész könnyű, szinte gumiból készült kardok, de az eredeti formájukban is jelen lesznek a fegyvernemek a forgatásokon. Szeretnénk kihasználni a legmodernebb digitális technológiát is, de célunk, hogy túlzásoktól mentes, ízléses, a realitás talaján maradó, mégis látványos és izgalmas csatajeleneteket tárjunk a nézők elé”.
A Hadik film várhatóan 2022 decemberében kerülhet a mozikba. A produkcióról bővebben a Hadik film Facebook- és Instagram-oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők – áll az összegzésben.
Hadik András
Gróf futaki Hadik András (németül: Andreas Reichsgraf Hadik von Futak) (Csallóköz, 1710. október 16. – Bécs, 1790. március 12.) a Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) jelentős hadvezére, híres huszártiszt, császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), az Udvari Haditanács (Hofkriegsrat) elnökeként (Präsident des Hofkriegsrates) 1774 és 1790 között a Habsburg Birodalom első számú katonai vezetője, földbirtokos, politikus.
Hadik András kisnemesi családba született futaki Hadik Mihály és Hardy Franciska harmadik gyermekeként. Életútja jellemző példája annak, hogy milyen karrierlehetőségek nyíltak a XVIII. században a császári hadseregben a magyar nemesek számára. Szolgálatát 1732-ben kezdte egy magyar huszárezredben, ahol nagyon gyorsan haladt előre a ranglétrán. 1744-ben ezredes, 1747-ben császári-királyi vezérőrnagy (k.k. Generalmajor) lett. Mária Terézia szolgálatában részt vett az osztrák örökösödési háborúban, majd a hétéves háborúban (1756–63). 1759-ben már lovassági tábornokká (k.k. General der Kavallerie) léptették elő. 1762-63-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnoka lett.
Berlin megsarcolása a hétéves háborúban
A hétéves háború elején, 1757. október 10-én kalandos vállalkozásba kezdett, nevezetesen a sziléziai Habsburg–porosz frontvonaltól 450 kilométerre északra fekvő Berlin, Nagy Frigyes porosz király fővárosának elfoglalásába. A porosz uralkodó ezekben a napokban ugyanis nem tartózkodott Berlinben, hanem személyesen irányította összevont haderőit a Habsburgok és franciák elleni távoli fronton, Naumburgnál, így a Sziléziából Berlinbe vezető országút katonai védelem nélkül maradt. Hadik András 4320 katonájával, köztük a saját nevét viselő Hadik-huszárezred és a Baranyay-huszárezred válogatott magyar lovasaival indult útnak. Az ellenséges hátországban a felfedezést elkerülendő az éjszaka leple alatt meneteltek, míg napközben elrejtőzve pihentek. Ily módon mindössze hat nap alatt tették meg az ellenség földjén a jelentős távolságot (450 kilométert, vagyis naponta mintegy 70–80 km-t). Ilyen menetsebességet csak úgy érhettek el, hogy Hadik a gyalogságot szekérre ültetve szállíttatta.A Berlin falai alatt meglepetésszerűen megjelenő magyar huszárok a város átadását és hatalmas hadisarc kifizetését követelték. Ám a város tanácsa és a katonai kormányzó képtelenségnek találta a komolyabb ellenséges ostromgyűrű hírét, ezért a fizetést megtagadták, mire Hadik a tüzérségét azonnal a városkapuk elé állíttatta. Az ágyútűz a város főkapuját betörte, a porosz őrség elmenekült. A huszárok fergeteges rohama a városban ellenálló 5500 főnyi helyőrséget szétszórta és foglyul ejtette. A városi tanács vezetői ezután már azonnal kifizették az óriási, 215 000 talléros összeget. A pénz egy részét Hadik a katonái között osztotta szét. A várost magát megkímélte, csapatát erős fegyelem alatt tartotta, és nem vitt el egyebet, csak hat porosz zászlót, valamint Mária Terézia részére személyes ajándékként két tucat női kesztyűt, amelyekre a város címerét hímeztette. A magyar huszárok csak egy napig tartózkodtak az elfoglalt városban, amíg a kesztyűk elkészültek.
Nagy Frigyes csak október 13-án értesült az ellenség hátországbeli mozgásáról, és rögtön jelentős csapatokat küldött Berlin védelmére, ezek azonban csak 18-án érkeztek meg. Hadik az előző éjszaka már elhagyta a várost, és erőltetett menetben, nagy kerülővel visszaindult a sziléziai frontvonal felé. Útközben egy huszárkülönítmény Oderafrankfurt városát is megsarcolta. A sereg pihenés nélkül menetelt, és bár oldalvédje többször is összeütközött a porosz huszárokkal, végül szerencsésen megérkeztek a Habsburg ellenőrzés alatt álló területre. Hadik vesztesége 88 ember és 57 ló volt, ezzel szemben Berlinből 425 porosz hadifoglyot hozott magával.
Berlin megsarcolása a történelem leghíresebb huszárcsínyeként ismert, ami a porosz királyra nézve szégyen volt, ellenségeinek pedig nevetség tárgyául szolgált. Hadik Andrást tettéért a Mária Terézia-rend nagykeresztjével tüntették ki. A háború befejezése után hatalmas birtokokat, valamint grófi rangot kapott. 1763-ban egy ideig budai katonai kormányzó, majd 1764-68 között Erdély katonai főparancsnoka és királyi biztosa, az erdélyi kormányszék vezetője lett. Ebben a minőségében – Magyarországon elsőként – ő indítványozta a jobbágyrendszer felszámolását. 1769-ben a karlócai illír nemzeti kongresszus kormánybiztosává nevezték ki.
1774-ben a Habsburg Birodalomhoz csatolt Galícia első osztrák kormányzója lett, a jelentős zsidó populáció emancipációja ebben az időszakban felgyorsult.1774-től császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall) és az Udvari Haditanács elnökeként a Császári-Királyi Hadsereg első számú katonai vezetője. Élete utolsó évtizedére mind a Habsburg Birodalomban, mind Magyarországon a legkiválóbb hadvezérnek tartották, és az övéhez hasonló fényes karrier példátlan maradt.
Élete végén kegyelmet eszközölt ki a Habsburg kényszersorozás elől Moldvába menekült székelyeknek és családjaiknak, akiket az általa kormányzott Bukovinában telepített le. A bukovinai székely települések közül Hadikfalvát és Andrásfalvát is őróla nevezték el hálából. (Forrás: Wikipédia)
