Németország támogatja, hogy újabb szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, ha megpróbálja „fegyverként használni” Ukrajnával szemben az Északi Áramlat-2 gázvezetéket – jelentette ki Angela Merkel német kancellár vasárnap Kijevben, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón.
„Nagyon komolyan vesszük az ukrán fél aggodalmát” – mondta. Emlékeztetett arra, hogy a kérdést felvetette pénteki moszkvai tárgyalásain is. „Beszéltem erről a problémáról, és nagyon világosan kijelentettük, hogy európai keretek között támogatjuk az új szankciókat, ha Oroszország megpróbálja ezt a csővezetéket (geopolitikai céljai érdekében) fegyvereként használni” – fogalmazott.
A kancellár leszögezte: Berlin amellett van, hogy a felek mielőbb meghosszabbítsák az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjáról kötött, 2024-ig érvényben lévő ukrán-orosz megállapodást.
Fontosnak nevezte Ukrajna és Németország energetikai együttműködését, és szükségesnek azt, hogy a jövőben is legyen forgalom az ukrán gázvezetékrendszeren keresztül Oroszországból Európába. Biztosított afelől, hogy Berlin erről európai vezetőkkel és a projektben érintett vállalatokkal is tárgyalni fog.
Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna az Európai Unióval kötött társulási megállapodásával összhangban konzultációt kezdeményezett az Európai Bizottsággal és Németországgal az Északi Áramlat-2 építéséről és üzembe helyezéséről. Közölte: még mindig nem érti, ki ad garanciát Ukrajna gazdasági biztonságára 2024 után, amikor lejár a gáztranzitszerződés.
Merkel a tájékoztatón közölte, hogy szeretné, ha a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus tárgyalásos rendezésében részt vevő, „normandiai négyeknek” nevezett országok – Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország – újabb csúcsértekezletet tartanának. Megjegyezte, hogy ezt a kezdeményezését Zelenszkij támogatja. A háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki összekötő csoport találkozói Merkel szerint nem úgy mennek, ahogy az kívánatos lenne. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a kontaktcsoportnak továbbra is folytatnia kell a munkát.
A kancellár rámutatott arra is, hogy a minszki megállapodások végrehajtásával kapcsolatos problémák strukturális jellegűek. „Oroszország részese a konfliktusnak, ezért helyes, hogy Ukrajna nem hajlandó közvetlen tárgyalásokat folytatni a szakadárok képviselőivel, de mi folyamatosan e probléma körül forgunk” – fogalmazott. A minszki megállapodásokkal összhangban, noha azok nem vezettek kielégítő állapothoz, csak ideiglenes fegyvernyugvásokhoz, folyamatosan dolgozni kell, akkor is, ha új szereplők jönnek a politikai életbe – mondta, utalva közelgő távozására a kancellári posztról.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajnának, Németországnak és Franciaországnak közös álláspontot kell képviselnie a Donyec-medencei válság békés rendezéséről. Leszögezte: Ukrajna változatlanul állandó és fenntartható tűzszünet elérésére törekszik, fogolycserékre, az ellenőrző pontok megnyitására az ideiglenesen megszállt területek felől, és követeli, hogy a vöröskereszt képviselői bejuthassanak a szakadár ellenőrzés alatti térségbe. Az elnök közölte: a német kormánytól kapott elutasító válasz ellenére Kijev továbbra is reméli, hogy Németország szállít a jövőben fegyvereket Ukrajnának.
Merkel közölte, hogy Heiko Maas külügyminiszter a korábbi közlésekkel ellentétben mégsem vesz részt a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozat hétfői kijevi csúcsértekezletén, viszont ez magyarázata szerint nem Németország és Oroszország együttműködésével van összefüggésben, hanem az afganisztáni helyzet miatt. Németországot a konferencián az energetikai és gazdasági miniszter fogja képviselni, aki azonos rangú a külügyminiszterrel – tette hozzá.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester közben sérelmezte, hogy kiment Merkel fogadására a repülőtérre, de nem engedték őt oda. Az incidenst „cirkusznak” nevezte, rámutatva arra, hogy a protokoll szerint mint az ukrán főváros vezetője, eddig mindig részt vett a német kancellár reptéri fogadásán.
