Magyarországon évente átlagosan 120 ezer hagyatéki ügyben járnak el a közjegyzők, a tavalyi év rendkívülinek tekinthető, ugyanis 168 ezer eljárást folytattak le – mondta el a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke.
Tóth Ádám a tavalyi megnövekedett ügyszámot a koronavírus-járvánnyal és jogszabályváltoztatásokkal indokolta. Az évi átlagos 120 ezer eljárásból körülbelül 6-8 ezer kerül bíróságra, tehát mintegy 112 ezer esetben nincs szükség a bíróságok terhelésére – mondta. A fizetési meghagyásos eljárásokról szólva közölte, egyre több a végrehajtás iránti kérelem, mert most kevés az önkéntes teljesítés, ugyanakkor ezen ügyek csak kicsi hányada kerül a bíróságra. Tehát ez az alapvető funkció: a közjegyző küldetése megelőzze okirataival, tanúsítványaival a bírósági eljárásokat, illetve bizonyos eljárásokat elvégezzen a bíróság helyett – mutatott rá Tóth Ádám hozzátéve, a magyar közjegyzőknek jelenleg 23 nemperes eljárása van.
Elmondta, az utóbbi négy-öt évben a túladósodott hagyatékok száma radikálisan csökkent. Tóth rámutatott arra is, hogy egyre többen végrendelkeznek, amely tulajdonképpen az előrelátó vagyongazdálkodás része. A közreadott sajtóanyag szerint egy több mint ötezer fő megkérdezésével készült friss felmérésből az derült ki, hogy az emberek 12 százalékának van végrendelete és 36 százalékuk készül ilyet készíteni.
Tavaly látványosan nőtt a végrendeletet készítők száma, majdnem húsz százalékkal többen fordultak közjegyzőhöz emiatt, mint 2020-ban, és a világjárvány előtthöz, 2019-hez képest is csaknem 17 százalékos a növekedés. Ugyanakkor még mindig csak a végintézkedések töredéke kerül be a végrendeleti nyilvántartásba, sokezer házilag készített végrendelet lapulhat otthon, a fiókok mélyén, amelyek többsége a közjegyzők hagyatéki eljárás során szerzett tapasztalatai alapján érvénytelen lehet, vagy elő sem kerül a hagyatéki eljárásig – olvasható.
Tóth a házassági vagyonjogi szerződésekről szólva azt hangsúlyozta, ezek olyanok mint a biztosítás, megkötésére három okot sorolt fel: akkor merül fel, amikor nagyon eltérő anyagi helyzetű emberek kötnek házasságot, továbbá ha valaki már hazás volt és vannak gyerekei, illetve akkor, amikor az egyik fél olyan felelős pozíciót tölt be, ahol felmerül a korlátlan felelősség.
Ingatlanok bérbeadása kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a közjegyzői okirat teljes védelmet tud adni mindkét félnek, ha a szerződést foglalják okiratba. Továbbá közjegyzői okirat segítségével közvetlenül végrehajtást lehet indítani a nem fizető vagy kiköltözni nem akaró bérlővel szemben. Ma már egyre gyakoribb az is, hogy a bérlőnek nemcsak a kiköltözést, hanem a bérleti díj, illetve a rezsiköltségek megfizetését is közjegyzői okiratban kell vállalnia a beköltözés előtt.
Tóth kiemelte azt is, azt látni, hogy a közjegyzői okirat megléte önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot. Kitért arra is, tervben van az öröklési jog megváltoztatása úgy, hogy ha ingatlan van a hagyatékban és nincs örökös, akkor ne az állam, hanem a helyi önkormányzat örököljön.
Parti Tamás, a MOKK elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a közjegyzői okirat egy nagyon erős szankciórendszer hoz magával, mégpedig a közvetlen bírósági végrehajthatóságot. Tehát a jogosult – bizonyos feltételek mellett – gyakorlatilag a közvetlen jogérvényesítéssel kezdhet – mutatott rá hozzátéve: sok ügyben, ahol van közirat, viszonylag kevés a tényleges végrehajtás, mert az irat pszichológiai hatása révén is képesek „sínen tartani a jogügyleteket”.
A digitális javak átörökítéséről szólva Parti arról beszélt, hogy a terület eléggé bonyolult és még nem szabályozott részletesen. Felhívta a figyelmet, ha valaki azt adatait bejuthatja valamilyen platformba, akkor szerződések jönnek létre, és az ebből fakadó jogok jelentős része örökölhető. Egy németországi bíróság ítélete szerint egy örökös megörökölheti a jogot ahhoz, hogy hozzáférjen az adathalmazhoz. Ha valaki ilyen adatairól akar végrendelkezni, azaz arról, hogy hozzáférést, vagy kizárást akar, akkor a szerződéses jogokra kell koncentrálni – mondta.
Juhász Ivett óbudai közjegyző a jogi tévhitekről beszélve elmondta: sokan nem tudják – egy felmérés szerint a megkérdezetteknek csak 35 százaléka tudta – azt, hogy végintézkedés nélkül nem örökölhetnek egymás után az élettársak. Az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, ezért végrendelet nélkül semmit nem kapnak a párjuk után, és ha nincs tulajdonrészük a közösen lakott lakásban, ki is költöztethetik őket az örökösök – mutatott rá. Szólt arról is, hogy az embereknek csak körülbelül fele tudja, hogy a vagyonjogi szabályok is a házastársaktól eltérően vonatkoznak az élettársakra: vagyonjogi szerződés hiányában jogilag, a törvény alapján nem keletkezik közös vagyonuk a kapcsolatuknál fogva. Hogyha szétválnak, nem fele-fele alapon osztozkodnak, mint a házaspárok, hanem annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel a vagyonszaporulat szerzéséhez hozzájárultak.
Ezért célszerű egy élettársi vagyonjogi szerződést kötni, és van arra lehetőség, hogy ezt a MOKK által működtetett nyilvántartásba bejegyezzék – mutatott rá Juhász. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy jelzáloghitel-szerződésnél az adós nem csak az adott ingatlannal, hanem a teljes vagyonával, minden ingatlanával és egyéb vagyontárgyaival is felel a tartozás visszafizetéséért.
Időben meg kell tervezni a háztartási vagyon örökítését
A csaknem 190 ezer milliárd forintra tehető teljes magyar háztartási vagyon örökítését időben meg kell szervezni, össze kell kapcsolni azokat a szakembereket, akik ebben a kérdésben segítséget nyújthatnak a családoknak – mondta Kállay András, a Grémium az Utódlásért Egyesület (GaUE) elnöke. Kiemelte: a vagyon koncentrációja nagy, a teljes összeg nagyjából fele a felső tíz százalékba tartozó 400 ezer család kezében van, a cégeknél ez az arány 82 százalék. Véleménye szerint egyre többen gondolkodnak tudatosan, azonban még mindig kevesen tervezik meg szakszerűen az utódlást és az öröklést, az ehhez szükséges tudás nehezen jut el az ügyfelekhez – hangsúlyozta utalva arra, hogy összefogás hiányában nagy a vagyonvesztés kockázata. Az egyesület elnöke kifejtette: a teljes vagyon legnagyobb részét, mintegy 63 százalékát reáleszközökben, többségében ingatlanban tartják az emberek, 16 százaléka a bankképes eszköz – folyószámla, betét és értékpapírok – és 13 százalék a céges részesedés. A legvagyonosabb 10 százalék harmada már most is nyugdíjaskorú, és ugyanennyien a következő évtizedben vonulnak vissza – hívta fel a figyelmet.
Soós Péter, a GaUE főtitkára, a Hold Alapkezelő senior private wealth managere példaként elmondta: komoly nehézségek származhatnak abból, ha az örökös kiskorú gyerek, vagy ha a vagyon csak az egyik házastárs számláján van, esetleg a cégalapítónak kizárólagos joga van a cégjegyzéshez. Előfordul, hogy halálesetnél az eljárás végéig zárolják a számlákat, ilyenkor a pénzt nem lehet kezelni, közben pedig jelentősen erodálódhat a vagyon – figyelmeztetett. Sokan nem tudják, hogy közös értékpapírszámla nem létezik, de az is bonyodalmat okozhat, ha több házasságból származó gyerekek között kell elosztani a vagyont. Sok stressz származhat továbbá abból, ha az élettársnak bizonyítania kell, hogy együtt éltek, a közös gyerek nem feltétlenül elég ehhez – tette hozzá.
