Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába – jelentette be az észak-atlanti szövetség elnöke kedd este, miután a felek aláírták az erről szóló megállapodást a madridi NATO-csúcs keretében.
Jens Stoltenberg tájékoztatása szerint a két ország várhatóan már szerdán megkaphatja a hivatalos felkérést a csatlakozásra, amelyet ugyan még mind a 30 NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia, de így is néhány héten belül a szövetség teljes jogú tagjaivá válhatnak. A sajtó előtt aláírt memorandum tekintettel van Törökország aggodalmaira, beleértve a fegyverexportot és a terrorellenes harcot – hangsúlyozta a NATO-főtitkár, aki szerint a NATO „nyitott ajtók politikája” történelmi sikert ért el, az újonnan csatlakozók tovább erősítik a szövetséget.
Mint mondta, Finnország és Svédország jól képzett katonákkal, modern technológiával és szilárd demokratikus intézményekkel járul hozzá az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, ráadásul megváltoztatja a geostratégiai helyzetet a Baltikumban.
Stoltenberg kitért arra, hogy Putyin a NATO bővítésének ellenzésével épp annak ellenkezőjét érte el. „Bármelyik ország megválaszthatja jövőjét” – jelentette ki. Finnország és Svédország májusban adta be felvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségbe az Ukrajna ellen indított orosz támadásokra hivatkozva. A tagországok közül egyedül Törökország vétózta meg a csatlakozást, azzal érvelve, hogy Svédország és Finnország pénzzel és fegyverrel is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).
A török kormány követelte a PKK tagjainak, valamint a velük szövetséges Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia tagjainak kiadatását, továbbá a 2019 októberben indított észak-szíriai török offenzíva miatt elrendelt svéd fegyverszállítási embargó feloldását. Kérdésre válaszolva a NATO-főtitkár elmondta: a finn és a svéd kormány vállalta, hogy együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában a jogállamiság keretein belül, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően. Az esetleges török vétó miatt egyébként Stockholm módosította a terrorizmus-ellenes törvényét.
Moszkva ellensúlyozni fogja a NATO bővítését
Az újabb NATO-erők kelet-európai telepítése kompenzáló intézkedéseket eredményez majd Oroszország részéről, Moszkva pedig rendelkezik azokkal a képességekkel és erőforrásokkal, amelyekkel garantálhatja saját biztonságát – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. Rjabkov szerint azok, akik a NATO kelet-európai katonai jelenlétének megerősítését javasolják, „abban az illúzióban élnek, hogy Oroszországot meg lehet félemlíteni, és valamiképp fel lehet tartóztatni”. „Ez nem fog nekik sikerülni. A kívánt eredményt ezek az erőfeszítések nem fogják meghozni. Azoknak az országoknak a biztonsága, ahol további kontingensek jelennek meg, nem fog megerősödni, és a stabilizáció lehetősége távolabbra kerül, a kockázatok pedig növekedni fognak” — fenyegetőzött Rjabkov.
