Kína döntő szerepet tölthet be Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárásában, ha elhatározza magát a béketeremtésre – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Berlinben kínai kollégájával folytatott megbeszélése után.
A német diplomácia vezetője Csin Kanggal tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjaként meghatározó mértékben hozzájárulhatna ahhoz, hogy a háború Ukrajna területi épségének helyreállításával és az orosz csapatok kivonásával véget érjen.
Hangsúlyozta, hogy a háború befejezéséhez a támadó fél, Oroszország részéről szükségesek lépések, méghozzá a támadások leállítása és a csapatok kivonása. Ha nem Oroszország, hanem Ukrajna lépne, vagyis felhagyna a védekezéssel, az nem a háború, hanem „Ukrajna végét jelentené” – mondta.
Csin Kang kijelentette, hogy Peking nem nézi tétlenül a vérengzést, de „nem is önt olajat a tűzre”, hanem továbbra is az azonnali fegyvernyugvást igyekszik elérni, és ezért mindkét féllel és valamennyi érdekelttel kapcsolatban marad.
Baerbock a kettős felhasználású, azaz katonai célokra is használható termékeket Oroszországba szállító vállalatokra kivetni tervezett uniós szankciókról elmondta, hogy a még előkészítés alatt álló büntetőintézkedések nem egyes országok ellen irányulnak, de az eredményességük érdekében Pekingnek is latba kell vetnie befolyását a hazai cégeknél.
Ezzel kapcsolatban Csin Kang hangsúlyozta, hogy hazája a leghatározottabban ellenzi a Kína vagy más országok elleni szankciók politikáját, és nem hagyná válasz nélkül, ha országok bármely csoportja erre az útra lépne. Kifejtette, hogy a kínai törvények tiltják a háborús övezetekbe irányuló fegyverszállításokat, és ez a kettős felhasználású termékekre is vonatkozik. Ugyanakkor Kína az ukrajnai háborútól függetlenül ragaszkodik az Oroszországgal kialakított gazdasági kapcsolatokhoz, és nem hagyja, hogy bármi is megzavarja a két ország vállalatai közötti „normális cserekapcsolatot” – húzta alá.
Csin Kang arról is szólt, hogy el kell kerülni a Kína és a Nyugat közötti „új hidegháborút”, amelynek veszélye az Egyesült Államok tevékenysége miatt fenyeget. Washington a „lekapcsolódás”, a Kínával folytatott gazdasági kapcsolatok megszakításának politikájára biztatja a nyugati országokat, ami komoly fenyegetés a globális gazdaság stabilitására, és nemcsak Kínának, hanem az Egyesült Államoknak és Európának is „sokba kerülne”, ha valósággá válna.
Mint mondta, Peking üdvözli, hogy Németország nem lépett erre az útra, és a jólét kölcsönös biztosítása érdekében továbbra is a nyitottságot és a gazdasági kérdések „átpolitizálásának” mellőzését sürgeti. Baerbock a feszült hangulatú tájékoztatón a gazdasági kapcsolatokról szólva aláhúzta, hogy a kölcsönösség kiemelten fontos szempont Németország számára, és azt is jelenti, hogy a német cégeknek ugyanolyan hozzáférést kell biztosítani a kínai piacokhoz, mint amilyen lehetőségekkel a kínai vállalkozások rendelkeznek az EU piacán.
A júniusban Berlinben megrendezni tervezett, sorban hetedik német-kínai kormánykonzultáció előkészítését szolgáló megbeszélés után Baerbock felidézte, hogy a kínai diplomácia új vezetőjével alig három hete, Pekingben találkozott először, és az akkori megbeszélésen megvitatott kérdések „hosszú listája” időközben „nem lett rövidebb”.
A Zöldek politikusa a többi között kiemelte, hogy Kína bocsátja ki a legtöbb üvegházhatású gázt az egész világon. Arról is szólt, hogy az emberi jogok érvényesítésében is vannak tennivalók. Az emberi jogok helyzetével kapcsolatban Csin Kang kijelentette, hogy hazájának elsőrendű az országok közötti „kölcsönös tisztelet”, és nem fogadja el a „külföldi beavatkozást” a szuverén államok belügyeibe.
