„Borzalmas következményei” lesznek egy Idlíb elleni támadásnak – fogalmazott Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) Szíriáról rendezett tanácskozásán.
Az amerikai diplomata Szíriához és szövetségeseihez, Oroszországhoz és Iránhoz intézett figyelmeztetésében leszögezte: az Egyesült Államok „nagyon egyértelmű álláspontot” fejtett ki Oroszországnak és a nemzetközi közösségnek egyaránt, amikor a szíriai konfliktus „veszélyes eszkalációjának” minősített minden támadást az északnyugati szír tartomány, Idlíb ellen.
Haley hangsúlyozta, hogy Bassár el-Aszad szír elnöknek le kell állítania készülő offenzíváját, és szerinte Oroszországnak és Iránnak megvan a hatalma ahhoz, hogy elejét vegye „ennek a katasztrófának”.
Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet azt hangsúlyozta, hogy Idlíbben mintegy 40-45 „fegyveres banda” van. Megemlítette a Dzsabhat Fatah es-Sám dzsihadista csoportot – korábban an-Nuszra Front -, amelynek orosz becslések szerint mintegy 16 ezer tagja van, de közülük 13 ezren készen állnának megbékélésre vagy legalábbis tartós tűzszünetre.
Staffan de Mistura, a világszervezet szíriai különmegbízottja a BT-tanácskozáson azt javasolta, hogy adjanak „ultimátumot” az Idlíbben harcoló lázadóknak, köztük terrorcsoportok tagjainak is, annak érdekében, hogy lehetővé váljék „evakuációs folyosók” létrehozása, vagyis olyan útvonalak kiépítése, ahol a térségben élő mintegy hárommillió civil lakos kimenekíthető.
A különmegbízott szerint az ultimátummal egyidejűleg „kötelezettségvállalást” kellene kérni Szíriától és Oroszországtól arra, hogy -ahogy fogalmazott – „nem indítanak katonai támadást” Idlíbben. Egy ilyen, az ENSZ által támogatott tervhez Oroszország mellett Törökországnak is garanciát kellene adnia – hangsúlyozta Staffan de Mistura. Törökország a szíriai ellenzéket támogatja a konfliktusban.
Az ENSZ közbenjárását sürgette az ellenségeskedések beszüntetése végett a világszervezet humanitárius részlegének vezetője, John Ging is. Ő a civilek védelmének garantálását és a humanitárius segítség eljuttatását nevezte elsődleges feladatnak. Egyúttal a humanitárius segítséghez szükséges pénzalapok „feltöltését” szorgalmazta.
A BT-tanácskozáson felszólalt Francois Delattre francia ENSZ-nagykövet és Bassár Dzsafári, Szíria ENSZ-képviselője. A francia diplomata „humanitárius és migrációs késleltetett bombának” minősítette az idlíbi helyzetet, a szíriai ENSZ-nagykövet pedig jelezte, hogy kormánya tervezi a civilek kimenekítését a harci övezetekből, ugyanúgy, ahogyan azt Aleppó ostrománál is megtette.
